A modell értelmében a kozmoszunk az őt magába foglaló fekete lyuk forgási tengelyét örökölhette, ez az eredendő dinamika pedig közvetlenül befolyásolhatta a benne kialakuló galaxisok mozgását. Amennyiben az elmélet beigazolódik, a világegyetemünkben megfigyelhető többi fekete lyuk akár átjáróként, közismert nevükön féregjáratokként (vagyis Einstein–Rosen-hidakként) is szolgálhat más, számunkra láthatatlan univerzumok felé. Maga a kutatócsoport is felvetett egy jóval hétköznapibb magyarázatot. Elképzelhető ugyanis, hogy a megfigyelt eltérés részben a Tejútrendszer saját mozgásából fakad. Mivel a Naprendszer és a Tejútrendszer is mozog, a nagyon távoli galaxisok fénye bizonyos körülmények között torzított képet mutathat számunkra. Ebben az esetben nem az univerzum rendelkezne kitüntetett forgási iránnyal, hanem a megfigyelési módszerek szorulnának korrekcióra.
5/5
Fotó: Pinterest - illusztráció
Video Indul az új magyar krimisorozat - A Keselyű színészeivel beszélgettünk
A modell értelmében a kozmoszunk az őt magába foglaló fekete lyuk forgási tengelyét örökölhette, ez az eredendő dinamika pedig közvetlenül befolyásolhatta a benne kialakuló galaxisok mozgását. Amennyiben az elmélet beigazolódik, a világegyetemünkben megfigyelhető többi fekete lyuk akár átjáróként, közismert nevükön féregjáratokként (vagyis Einstein–Rosen-hidakként) is szolgálhat más, számunkra láthatatlan univerzumok felé. Maga a kutatócsoport is felvetett egy jóval hétköznapibb magyarázatot. Elképzelhető ugyanis, hogy a megfigyelt eltérés részben a Tejútrendszer saját mozgásából fakad. Mivel a Naprendszer és a Tejútrendszer is mozog, a nagyon távoli galaxisok fénye bizonyos körülmények között torzított képet mutathat számunkra. Ebben az esetben nem az univerzum rendelkezne kitüntetett forgási iránnyal, hanem a megfigyelési módszerek szorulnának korrekcióra.