Fogadjunk, hogy te sem tudtad: ezt jelentik valójában a magyar zászló színei
Rengetegszer látjuk, de attól még nem biztos, hogy ismerjük a valódi jelentését: te tudod, mit szimbolizálnak valójában a magyar zászló színei?
A vörös és fehér színekhez csak később kapcsolódott a zöld
Az Alaptörvény értelmében Magyarország zászlaja három egyenlő szélességű, sorrendben (felülről) piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe. Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs.
Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt látható. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
A korábban használt vörös és fehér színhez a XV. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón – nemzeti jelképként – a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín - idézi fel a Múlt-kor cikke.
Az 1848-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak”, amit az áprilisi törvények XXI. törvénycikke szentesített.
Mire utal a kettős kereszt és a hármas halom?
A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi.
Az 1849-ben keletkezett úgynevezett Kossuth-címeren nem szerepel a Szent Korona, alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma.
Az Országgyűlés 2014 decemberében március 16-át nyilvánította a magyar zászló és címer napjává – a beterjesztők eredetileg március 23-át, az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának dátumát javasolták, ám ez a nap 2007 óta a magyar-lengyel barátság napja.
Fotó: 123rf
Az ELTE kutatói adnak választ a kérdésre, mely régóta foglalkoztatja a szakembereket és állatkedvelő laikusokat egyaránt.