Egy év a koronavírussal: tavaly ilyenkor kezdődött az első karantén-időszak
A nyári lazítások után jött a második hullám
A tavaly tavaszi első hullám során összesen 4564 esetet regisztráltak, ebből 2020. április 10-én a legtöbbet, 210-et. Viszonyításképpen a második hullám alatt 2020. november 6-án volt az első olyan nap, amikor ennél is több fertőzöttet azonosítottak, 4709-et. A második hullám csúcsán az egy nap alatt beazonosított fertőzöttek száma 6819 volt. A halálesetek számát figyelembe véve még ijesztőbb számokat kapunk: az első hullám során 599 halálos áldozata volt a járványnak hazánkban (a legtöbb eset egy nap alatt, 17 elhunyt, 2020. április 19-én volt), a második hullámban 179 nap alatt 11 925 fő hunyt el a fertőzésben (a legtöbb elhunyt 2020. december 5-én volt, összesen 193 fő). Ez hússzor több az első hullámhoz képest.
Július második felétől kezdve a fertőzöttek száma először lassú, majd augusztustól, a második hullám beköszöntével gyors emelkedésnek indult. Ahogy az előző bekezdésben is rávilágítottunk, a második hullám során jóval több beteget azonosítottak, ám ezúttal nagyobb arányban fiatalokat, akikre a betegség kevésbé veszélyes, ezért a második hullámban a halálozási arány sokkal alacsonyabb volt, mint az elsőben. Ősszel azonban (a világ nagy részéhez hasonlóan) nem hoztak olyan szigorú intézkedéseket, mint az első hullámban. Szeptember elsején újra „lezárták a határokat”, ami azt jelentette, hogy aki külföldről lépett be az országba, annak két hétre (később 10 napra) karanténba kellett vonulnia, kivéve, ha ezen időszak alatt két (önköltséges) negatív vírustesztet tudott felmutatni. Az iskolák és óvodák a megszokott módon működtek, de ha egy-egy osztályban fertőzött tanulót találtak, akkor az osztály egy időre digitális oktatásra állt át. Néhány iskolát teljesen be kellett zárni egy-egy rövidebb időszakra. Ezen kívül jelentős különbség, hogy a második hullám során elsősorban nem az otthon maradásra, hanem a közösségben történő maszkviselésre hívták fel különféle kampányokban az emberek figyelmét.
2020. szeptember 16-án Orbán Viktor újabb szigorításokat jelentett be, ezek alapján a maszk használata kötelező a tömegközlekedés és az üzletek mellett már a mozikban, színházakban, egészségügyi és szociális intézményekben, és az ügyfélfogadási irodákban is, és hogy a tesztek hatósági ára 19 500 forint lesz.
Novemberre a helyzet egész Európában, azon belül Magyarországon is annyira súlyossá vált, hogy további szigorú korlátozásokat kellett bevezetni. November 11-től esti és éjszakai kijárási tilalom lépett életbe, tilossá vált mindennemű gyülekezés, a sportrendezvények ismét zárt kapussá váltak, ha egyáltalán megtartották őket, az éttermek nem fogadhattak vendégeket, a legtöbb üzlet este 7 óráig lehetett nyitva, a szállodák nem fogadhattak turistákat, az iskolákban 9. évfolyamtól kezdve, illetve az egyetemeken és főiskolákon digitális, tantermen kívüli oktatást vezettek be, bezártak a múzeumok, uszodák, könyvtárak, mozik, állatkertek és korcsolyapályák, és kulturális eseményeket, például karácsonyi vásárokat sem lehetett tartani. Esküvőkön és temetéseken csak korlátozott számban lehettek jelen résztvevők.
A második hullám aztán decemberben gyengülni kezdett, de még nem tűnt el teljesen, amikor 2021 februárjának közepén, az eredeti vírusnál jóval fertőzőbb brit mutáns megjelenése miatt újra emelkedésnek indult az esetszám. Ebben a harmadik hullámban minden addigi rekordot megdöntött a kórházban ápolt személyek száma.
Ekkorra azonban már megvoltak az első vakcinák. Normál esetben egy új kórokozó elleni védőoltás kifejlesztése átlagosan 10-15 évig tart. A koronavírus elleni oltások viszont ennek az időnek a töredéke alatt készültek el, nagyjából egy év alatt. Erre viszont szükség is volt, hiszen a vírus terjedését lassító korlátozások hosszú ideig nem tarthatók fent, gazdasági vagy mentálhigiéniás okok miatt sem, ugyanis arra már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány nagyobb társadalmi traumát okozhat, mint a második világháború.
Decemberben a Pfizer-BioNTech vakcinája kapta meg először az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, amellyel Magyarországon is elkezdték az oltást 2020. december 26-án, a kórházi oltópontokon először az egészségügyi dolgozók kapták meg, majd később az idősotthonok lakói, majd a többi idős, valamint az idült betegségben szenvedő lakosok. Hamarosan engedélyt kapott a Moderna által kifejlesztett védőoltás, majd az AstraZenecáé, és még mielőtt az uniós hatóságok engedélyezték volna, a magyar hatóságok külön veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt adtak ki az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm vakcinára. Utóbbi kettő beadása 2021 februárjától az EU-ban elsőként Magyarországon kezdődött meg. Eddig 1 334 595 embert oltottak be Magyarországon, közülük 398 962-en már a második dózist is megkapták.
Egyébként több mint 60 cég készít párhuzamosan saját oltást, amiből 11 már engedélyt kapott használatra is. Ezek a német Pfizer-BioNTech és az amerikai Moderna vakcina, a kínai Sinopharm és Sinovac, az indiai Covaxin és az orosz CoviVac, az orosz Szputnyik V, a brit AstraZeneca, a kínai Convidicea, a belga Johnson & Johnson-vakcina, és az orosz EpiVacCorona.
Március elején további korlátozásokat vezettek be: március 8-tól bezártak az addig működő óvodák és általános iskolák, valamint a nem létfontosságú üzleteket, a szolgáltatások pedig szünetelnek. A minden eddiginél nehezebb védelmi intézkedések március 22-ig vannak életben.
A pandémia kiemelten rossz helyzetbe hozta a japán nőket.
Leadfotó: Anna Shvets / Pexels
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
