Ezeket az ételeket fogyaszd sokat, ha el akarod kerülni a demenciát

Van egy jó hírünk: mi is sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a demenciát! A Semmelweis Egyetem szakértőinek átfogó elemzése rámutat, hogy bizonyos élelmiszerekben – mint a teában, a kávéban, a kakaóban, a különféle bogyós gyümölcsökben, valamint az extra szűz olívaolajban – bőségesen előforduló polifenolok védőhatást fejthetnek ki az agyra.

Ezek az ételek támogatják a szellemi frissességet

Ezek a természetes eredetű növényi összetevők pozitív hatást gyakorolnak azokra a biológiai mechanizmusokra, amelyek az Alzheimer-kór és egyéb idegsejt-leépüléssel járó kórképek kialakulásáért felelősek.

A Nutrients szakfolyóiratban publikált elemzés alapján ezek a biológiailag aktív hatóanyagok érdemben támogatják a szellemi frissesség megőrzését az öregedési folyamatok során.

A Semmelweis Egyetem munkatársai több száz korábbi laboratóriumi elemzés, állatkísérlet, valamint népességi és klinikai kutatás adatait vetették össze. Az eredmények összegzése szerint a polifenolok erőteljes antioxidáns és gyulladásgátló tulajdonságaik révén segítik az idegsejtek optimális működését, miközben lassítják a központi idegrendszer öregedésével járó romboló sejtszintű elváltozásokat.

A növényi összetevők rejtett ereje

A biológiailag aktív anyagok – beleértve a polifenolokat is – olyan természetben előforduló vegyületek, amelyek a növényi és állati szervezetekben, valamint mikrobákban jelennek meg. Ugyan nem sorolhatók az elengedhetetlenül szükséges vitaminok vagy ásványi elemek közé, jelenlétük mégis rendkívül hasznos: aktív biológiai hatásaik révén hatékonyan támogatják a test optimális működését és az egészségi állapot megóvását.

Kiemelt szakmai érdeklődés övezi a mediterrán táplálkozási mintát – amely bőségesen tartalmaz zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonákat, halat és olívaolajat –, valamint annak célzott változatát, a MIND-diétát. Ez az étrend kifejezetten a kognitív funkciók védelmét szolgálja: központi szerepet szán a bogyós gyümölcsöknek és a leveles zöldségeknek, miközben visszaszorítja a vörös húsok, a vaj, a zsíros sajtok, a finomított édességek, valamint az olajban sült és gyorséttermi ételek bevitelét.

A mediterrán étrend a nyerő

A feldolgozott szakirodalomban kitüntetett figyelmet kaptak a zöld tea elsődleges antioxidánsa (az EGCG), a bogyós termésűek természetes színanyagai, a kakaóban jelen lévő flavanolok, valamint a kurkuma jellegzetes sárga hatóanyaga, a kurkumin. Ezek a bioaktív elemek mind a mediterrán jellegű, növényi dominanciájú étrendek alapvető pillérei.

„A polifenolokat nem szabad csodaszerként kezelni, ugyanakkor a tudományos bizonyítékok alapján nagyon ígéretes támogatást nyújthatnak az agy egészséges öregedési folyamataihoz. A döntő tényezőt azonban nem a különféle étrend-kiegészítők jelentik, hanem a sokszínű, természetes növényi alapanyagokban gazdag mindennapi táplálkozás” – hangsúlyozta dr. Fekete Mónika, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a vizsgálat vezetője.

Mindenkinél máshogy szívódhatnak fel ugyanazok a tápanyagok

A polifenolok számottevő hányada nem szívódik fel azonnal a szervezetben; ehelyett a bélmikrobiomot alkotó baktériumok bontják le és alakítják át őket olyan aktív vegyületekké, amelyek képesek szabályozni a gyulladásos válaszokat, a sejtek energia-háztartását, valamint ezen keresztül a központi idegrendszer teljesítményét. Mivel a bélflóra mikrobiológiai összetétele emberről emberre jelentős eltéréseket mutat, ugyanazok a tápanyagok nem minden egyénnél váltanak ki pontosan ugyanolyan mértékű biológiai választ.

„Ez segíthet megérteni, hogy ugyanaz az étrend miért nem egyformán hat minden emberre. A jövőben a személyre szabott táplálkozás hozzájárulhat annak jobb megértéséhez, hogy kik profitálhatnak leginkább a polifenolokban gazdag étrendből” – emelte ki dr. Mózes Noémi, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a tanulmány első szerzője.

A demencia globálisan egyre nagyobb probléma lesz

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái alapján globálisan több mint 55 millió embert érint a demencia valamilyen formája, és az elemzések azt mutatják, hogy ez a szám az elkövetkező évtizedekben folyamatosan emelkedni fog. Mivel a szellemi hanyatlás az időskori életminőséget fenyegető legégetőbb egészségügyi problémák egyike, egyre hangsúlyosabbá válik az olyan életmódbeli tényezők szerepe – különösen a tudatos táplálkozásé –, amelyek segíthetnek a szellemi frissesség megőrzésében és a kognitív funkciók romlásának megelőzésében.

Leadfotó: demencia, agy, 123rf