Így terítette be Magyarországot a csernobili radioaktív felhő – Május elsején már nagy volt a baj

A szovjet hatóságok megpróbálták eltitkolni a balesetet, és csak azután adtak ki rövid hivatalos közleményt, hogy a nyugati országok észlelték a sugárfelhőt.

A radioaktív felhő napok alatt elérte Nyugat-Európát

A baleset 1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor következett be a Szovjetunió területén, az ukrajnai Pripjaty mellett működő csernobili atomerőmű 4-es reaktorában. A tragédia egy biztonsági teszt során történt, amelynek célja az volt, hogy kiderítsék, áramszünet esetén a turbinák lendülete képes-e elegendő energiát biztosítani a hűtőrendszer működéséhez, amíg a dízelgenerátorok be nem kapcsolnak.

A teszt azonban súlyos szakmai hibákkal, rossz döntésekkel és a reaktor konstrukciós hiányosságaival együtt olyan láncreakciót indított el, amelyet már nem lehetett megállítani. A reaktor instabillá vált, a teljesítmény hirtelen megugrott, majd egy hatalmas gőzrobbanás széttépte az épületet. A grafitmag kigyulladt, és napokon át égett, miközben óriási mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe.

A szovjet hatóságok kezdetben megpróbálták eltitkolni a balesetet. A lakosságot nem tájékoztatták, Pripjaty városát csak 36 órával később kezdték evakuálni, miközben a sugárzás már többszázszorosan meghaladta a normális értéket. A világ csak akkor értesült a történtekről, amikor Svédországban, a Forsmark atomerőmű dolgozói a ruhájukon radioaktív szennyeződést észleltek, és a mérések kimutatták, hogy a szennyezés nem helyi eredetű.

Ekkor vált egyértelművé, hogy a Szovjetunió területén történt valami súlyos. A nemzetközi nyomás hatására Moszkva végül kiadott egy rövid, homályos közleményt, amely azonban messze nem tükrözte a valós helyzet súlyosságát.

A cikkünk egy gyors lapozás után folytatódik!