Vajon meddig bírod még? Ezek a jelei annak, hogy a kiégés határán vagy

Mit csináljak, mit tegyek, hogy újra élvezzem a munkámat, a feladatokat? Van erre egyáltalán megoldás? Szakértőnk, Őri Júlia cikkét olvashatjátok.

Ha azt érzed, már semmi nem jelent örömöt az életedben

Keményen dolgozó munkavállalóként, az állandó teljesítmény-és megfelelési kényszer szorításában egy idő után azt érezzük, hogy már semmi nem jelent örömöt az életünkben, kimerültek a tartalékaink, kilátástalannak látjuk a helyzetet, és úgy érezzük, hogy véget nem érő feladatok és megoldandó problémák tornyosulnak előttünk. Egyre több erőfeszítésre van szükségünk azonos teljesítmény elérésére. Pörög a napi mókuskerék, de öröm, jó érzés már nem, vagy csak ritkán társul a feladatok elvégzése mellé. Mondjam azt, hogy ez szinte természetes következménye annak, ha hosszú távon csak a munkára, a megoldandó feladatokra koncentrálunk, és nem veszünk tudomást a saját, egyéni igényeinkről. Nem lehet végsőkig kizsákmányolni magunkat. Mik lehetnek ezek a figyelmeztető jelek?

• beszűkül az érdeklődésed, nem veszed észre magad körül a szép dolgokat, a lelket melengető pillanatokat
• folyton rohansz, semmire nem jut elég időd
• nem mosolyogsz
• nem figyelsz magadra, az érzéseidre, a szükségleteidre, nem ismersz magadra
• nem jól alszol, fáradtan ébredsz
• falsz, vagy alig van étvágyad
• olyan vagy, mint egy gép

Lapozz, a cikk folytatódik a következő oldalon!

Fotó: 123rf.com