Brutális drágulás a fővárosi ingatlanpiacon: a fizetésekhez mérten is jócskán elszálltak a lakásárak

A budapesti ingatlanpiacon 2013 óta megduplázódott az új építésű lakások négyzetméterára, ezzel a főváros – Prágával holtversenyben – a leggyorsabb drágulást produkálta. A KPMG által vizsgált 8 évben a magyar árak elhagyták a varsói, pozsonyi és zágrábi szinteket, de messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól. Ami jó a lakástulajdonosoknak, nem jó az első lakást keresőknek, mert a lakásárak a nettó jövedelemhez képest is emelkednek.

Csapdába kerülhetnek azok, akik első lakásukat szeretnék megvásárolni

Az elmúlt években a lakóingatlanok piacát Budapesten a rohamosan növekedő négyzetméterárak határozták meg. A tanácsadócég által vizsgált 2013-2021-es időszakban a régiónkon belül Budapesten és Prágában növekedtek legnagyobb mértékben a lakásárak, mindkét fővárosban duplázódott a négyzetméterár ebben az időszakban. Bár 2019 végével a drágulási hullám is csillapodott nálunk, részben a járvány, részben az új lakások kapcsán ideiglenesen visszaállított áfa (5 százalékról 27 százalékra) miatt, a piac szereplői 2021 egészét tekintve újabb erősödésre számíthatnak a visszatérő adókedvezmények és a recessziót követő gazdasági fellendülés miatt. A budapesti lakások jelenlegi átlagos négyzetméterára ennek ellenére még mindig csak a mezőny alsóházát vezeti, jelentősen lemaradva a Bécs – Berlin – Prága trió által vezetett élbolytól.

Mindez természetesen jó hír a fővárosi ingatlantulajdonosoknak, de nem feltétlenül jó azoknak, akik életük első lakását szeretnék megvásárolni, ezért a kutatók megvizsgálták azt is, hogyan változtak a lakásárak a nettó jövedelemhez viszonyítva. Erre a kérdésre ad választ a lakásárindex és a nettó jövedelem hányadosa, ami azt mutatja meg, hogy hány százalékkal nőttek a lakásárak az egy főre jutó nettó jövedelemhez képest.

Fotó: 123rf

Lapozz, rögtön folytatjuk!