Bosszút esküdtek - Így keserítették meg az exük életét

Nem engedték el a múltat egykönnyen.

Ne viaskodjunk a múlt árnyaival

Közhely, de egy párkapcsolat vége mindenkit megvisel. Ki így, ki úgy dolgozza fel a szakítást - persze az sem mindegy, miért futott zátonyra a románc, és az is fontos körülmény, vajon mi kezdeményeztük-e a szétválást vagy a másik fél. Annyi azonban bizonyos, hogy egy már alapjáraton rosszul működő kapcsolat befejeződése miatt kár sopánkodni. Az pedig különösen ártalmas, mi több, felesleges és szükségtelen, ha a kapcsolat a másik fél hibájából ért véget, mi mégsem vagyunk képesek beletörődni a helyzetbe, továbbra is viaskodunk a múlt árnyaival. Ez a legrosszabb taktika, amit csak választhatunk. Az ilyesmi nem egyéb, mint merő árnyékboksz, értelmetlen időpocsékolás. Ha valaki menni akar, kössünk útilaput a talpára, mivel - igen, orbitális közhely, de mélyen igaz - legközelebb már úgyis csak jobb jöhet. Ha nem bolygatjuk a múltat és lassan engedjük a feledés jótékony homályába veszni a párkapcsolatunkat, azzal önmagunk számára teremtünk esélyt egy boldogabb jövőre egy hozzánk sokkal inkább méltó partner oldalán. Akár békés, akár veszekedős-sírós-hajtépős szakítással zárul is a románc, bölcsebben tesszük, ha veszünk egy nagy levegőt, és örökre becsukjuk magunk után a kaput. Erre persze nem mindenki képes. Vannak, akik úgy érzik, a szakítás után mindenképpen meg kell leckéztetniük a galád exüket. Néhány vicces esetből szemezgetünk.

Lapozz tovább, a cikk folytatódik!