Az EU újraírná a dohányszabályokat: rekordszámú magyar visszajelzés érkezett

Az Európai Bizottság 2026-ban megkezdte a dohánytermékekről szóló irányelv (Tobacco Products Directive, TPD) és a dohányreklámokról és szponzorációról szóló irányelv átfogó felülvizsgálatát. A 2016 óta hatályos szabályozás az elmúlt évtizedben alapvetően meghatározta az EU dohánypiacát, most azonban a Bizottság úgy döntött, hogy a piaci és technológiai változások, a füstmentes alternatívák (e-cigaretták, hevítéses technológiák és nikotinpárnák) elterjedése, valamint a digitális marketinggel kapcsolatos kérdések miatt elkerülhetetlen az irányelvek korszerűsítése.

A felülvizsgálatot egy frissen publikált értékelő jelentés alapján indították el. Ez megállapítja, hogy a jelenleg érvényes szabályozás hozzájárult a dohányzás visszaszorításához, de számos új kihívásra is rámutat: az új kategóriás füstmentes termékek eltérő tagállami kezelésére, a fiatalok körében növekvő nikotinfogyasztásra, valamint a digitális marketinggyakorlatokra.

A hagyományos cigaretta mellett az elmúlt években az új generációs termékek is érdemi fogyasztói kategóriává váltak. Ide tartoznak többek között az e-cigaretták (vape-ek), a hevítéses termékek, valamint a nikotinpárnák. Ezek eltérő technológiákra épülnek, más fogyasztói igényekre reagálnak, és új értékesítési, piacfelügyeleti, valamint közegészségügyi kérdéseket vetnek fel.

Hol tart most a folyamat?

A Bizottság az irányelvek módosítása előtt két körben gyűjt visszajelzést: az első, négyhetes szakasz már lezárult. Ebben az érintettek szabad szöveges formában mondhatták el véleményüket az EU mind a 24 hivatalos nyelvén. A folyamat azonban még nem ért véget, a Bizottság 2026. augusztus 14-ig egy strukturált, kérdőíves konzultációt is lefolytat. Ebben már konkrét kérdések mentén gyűjtenek visszajelzéseket a lehetséges szabályozási irányokról, intézkedésekről és azok várható hatásairól.

Kiemelkedő magyar részvétel

A téma súlyát jelzi, hogy a Bizottság „Have Your Say” felületére az első szakaszban több mint 80 000 egyedi visszajelzés érkezett be, ami a korábbi adatok alapján az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó uniós véleményezési eljárásnak számít. A nagyobb uniós tagállamok közül Magyarországon volt az egyik legmagasabb a lakosságarányos részvétel. Magyarország volt a negyedik legtöbb visszajelzést küldő tagállam, több mint 7 300 beadvánnyal. A visszajelzések tartalma is figyelemre méltó. A magyar beküldők jelentős többsége nem támogatja a további szigorításokat és szélsőséges korlátozásokat. A válaszok nagy része arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek korlátozó intézkedései több esetben nem a fogyasztás csökkenését, hanem az illegális piac erősödését eredményezték.

Az e-cigaretta legalizálása került a vita középpontjába

A magyar visszajelzések alapján az egyik legfontosabb témává az e-cigaretták és a füstmentes alternatívák jövője vált. A beküldők jelentős része szerint a szabályozásnak különbséget kellene tennie az éghető dohánytermékek és az alternatív nikotintermékek között.

Számos válaszadó személyes tapasztalatokra hivatkozva arról számolt be, hogy az e-cigaretták vagy más füstmentes termékek segítségével csökkentette, vagy szüntette meg hagyományos cigarettafogyasztását. Emellett az is kirajzolódott, hogy az ízesített termékek fontos szerepet játszhatnak a felnőtt dohányosok hagyományos cigarettáról való áttérésében.

Több szakmai és orvosi vélemény is az ártalomcsökkentés szerepét hangsúlyozta, kiemelve, hogy a leszokni nem tudó felnőtt dohányosok esetében a különböző termékkategóriák kockázatait nem egységesen, hanem az éghető dohánytermékekhez viszonyítva érdemes értékelni. A felülvizsgálat kapcsán 16 európai ország 23 független szakértője nyilvános levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy a füstmentes nikotintermékeket elsősorban az éghető cigarettához képest kellene értékelni, nem a teljes absztinenciához mérve. A levél szerint az egyes termékkategóriák kockázati profilja eltérő, ezért a szabályozásnak is eszerint kell különbséget tennie.

Visszatérő aggodalom a feketepiac erősödése

Magyarország jelenleg is a legszigorúbban szabályozott piacok közé tartozik (Nemzeti Dohányboltokhoz kötött értékesítés, egységes csomagolás, ízesített termékek szűkebb elérhetősége, az e-cigaretták és liquidek korlátozása). A magyar vélemények alapján továbbra is jelentős kereslet mutatkozik az olyan, legálisan nem elérhető termékkategóriák iránt, mint az ízesített e-cigaretták (hétköznapi nevein: Elfbar, VapSolo, POCO).

A visszajelzések szerint amennyiben a fogyasztók szabályozott és ellenőrizhető körülmények között nem férnek hozzá bizonyos termékekhez, a kereslet illegális, online vagy külföldi beszerzési csatornák felé terelődhet. Hazánkban ugyanis a felnőtt fogyasztók sem vásárolhatnak ízesített e-cigarettát (miközben például dohányízű maga a cigaretta is), viszont a környező országokban mindenhol legálisan kaphatók ízesített vape-ek. Több hozzászólás is arra figyelmeztetett, hogy az illegális kereskedelem erősödése amellett, hogy a fiatalkorúak hozzáférését is lehetővé teszi, fogyasztóvédelmi és termékbiztonsági kockázatokat is hordozhat, hiszen az ilyen termékek eredete, összetétele vagy nikotintartalma gyakran nem ellenőrizhető.

Szintén gyakran megjelent a munkahelyek és a vidéki gazdaságok jövőjével kapcsolatos aggodalom. Több beküldő a Nemzeti Dohányboltok, a dohánytermelők és a kapcsolódó ágazati szereplők kitettségére hívja fel a figyelmet, különösen azokban a térségekben, ahol a dohánytermesztés hagyományosan fontos megélhetési forrás, és a további szigorítások jelentős gazdasági következményekkel járhatnak.

A döntés még nem született meg

A következő időszakban a Bizottság a beérkező visszajelzések alapján készítheti elő a jogszabályjavaslatot. A várható vitapontok közé tartozik az új termékkategóriák besorolása, az ízesítések kezelése, az online és határokon átnyúló értékesítés, a reklám- és szponzorációs szabályok korszerűsítése, valamint az illegális kereskedelem visszaszorítása. A végleges szabályokat a tagállamoknak várhatóan 2029. január 1-ig kell majd átültetniük a saját jogrendjükbe.