Fluid Festmények - próbáld ki otthon, de vigyázz, mert durván addiktív ez a festőtechnika!

Te is imádod a fluid art képeket és szívesen kipróbálnád ezt a különleges öntögetős technikát otthon? A Bohome Stúdió két művésze, Komisz és Thea lépésről lépésre avat be minket a folyékony festészet fortélyaiba.

A fluid művészet története

Kezdjük el az utazásunkat egy rövid, művészettörténeti bevezetővel. Bár a festék öntés és a folyékony festés népszerűsége az utóbbi időben robbanásszerűen megnőtt, maga a technika az 1930-as évek óta létezik. Egy David Alfaro Siqueiros nevű mexikói művész - és politikai aktivista - műtermében bukkant rá erre a technikára, amelyet „véletlen festménynek” nevezett el. Siqueiros azonnal beleszeretett az öntögetős festés esztétikájába, mely a tudomány és a művészet, a komplexitás és a szépség boldog házassága, és kifejezetten örült, hogy ezt a műremeket nagyon kevés erőfeszítéssel sikerült elérnie. E jelenség iránti rajongása a folyadékdinamika tudományához vezette. Ez a „véletlen festési” technika néhány nagy művészt - például Jackson Pollock munkáját is segítette a rákövetkezendő években. Bátran mondhatjuk, hogy ha Fluid Art-tal kísérletezünk, akkor az nemcsak terápiás hatással van életünkre és elégíti ki mind az esztétikai, mind a pszichés vágyainkat, hanem lehetőségünk van néhány nagy művészeti legenda nyomdokaiba lépni.

Tudomány a technika mögött

A Physics Central Fluid Dynamics című cikke zseniálisan magyarázza el a technika mögött meghúzódó tudományos fogalmakat. A különböző színű festékek különböző sűrűségűek , a pigmentek előállításához használt eltérő vegyület miatt. Amikor egy sűrű folyadék egy kevésbé sűrű réteg tetején marad, a felső szint lefelé akar mozdulni, ami a két folyadék keveredését okozza. A fizikában ezt a sűrűségek közötti harcot Rayleigh-Taylor instabilitásnak nevezik, és a művészeten kívül számos területen felbukkan. Az asztrofizikában például a felrobbanó csillagok különböző sűrűségű gázokat bocsátanak ki, ami a Rayleigh-Taylor „Ujjak” (Fingers) kialakulásához vezet.

A különböző pigmentek különböző anyagokból készülnek, és ezeknek az anyagoknak mindegyike fajlagos tömeggel és sűrűséggel rendelkezik. Egyesek nehezebbek, például a fémes alapú festékek, mások pedig könnyebbek, mint a növényi anyagokból, például virágokból vagy gyantákból készült anyagok. Ha az összes pigmentet összekeverjük egy hasonló folyékony közeggel - folyósító médium - a pigmentek szuszpendálódnak és kölcsönhatásba lépnek egymással, egymáshoz nyomódnak és elhúzódnak, néhányuk felfelé emelkedik, néhány pedig lesüllyed. Viszkozitásuktól és mennyiségtől függően mozognak, keverednek, de leggyakrabban elég, ha csak hagyjuk őket spontán módon végezni a dolgukat, és a pigmentek sejtszerű mintákat, szétrepedt buborékokat és bolygókon látható, gyönyörű, márvány formákat keltenek a vásznon.

Lapozz, a következő oldalon mutatjuk a technikát, lépésről lépésre!