Az alaszkai Seward-félszigeten található Seward-faluban 1997-ben a permafrosztból exhumált női holttestből származó tüdőminta az 1918-as világjárványért felelős influenzatörzs genomikus anyagát tartalmazta. 2012-ben a tudósok megerősítették, hogy egy Szibériában eltemetett nő 300 éves mumifikálódott maradványai a himlőt okozó vírus genetikai jegyeit tartalmazzák. Egy szibériai lépfenejárvány kitörését, amely 2016 júliusa és augusztusa között több tucat embert és több mint 2000 rénszarvast érintett, szintén összefüggésbe hozták a permafroszt mélyebb felolvadásával a kivételesen meleg nyarak során, ami lehetővé tette a Bacillus anthracis spóráinak felszínre kerülését régi temetkezési helyekről vagy állati tetemekből. "Nem szabad elfelejteni, hogy immunvédelmünk a mikrobiológiai környezettel szoros kapcsolatban fejlődött ki" - mondta Evengård, aki a CLINF Nordic Centre of Excellence csoport tagja, amely az éghajlatváltozásnak az emberek és állatok fertőző betegségeinek előfordulására gyakorolt hatását vizsgálja az északi régiókban. "Ha a permafrosztban olyan vírus rejtőzik, amellyel évezredek óta nem kerültünk kapcsolatba, akkor lehet, hogy az immunvédelmünk nem elégséges" - mondta. "Helyes, ha tiszteletben tartjuk a helyzetet, és proaktívak vagyunk, nem csak reaktívak. A félelem elleni küzdelem módja pedig a tudás".
3/5
Fotó: Pinterest
Video Kiemelkedő női teljesítmények, neves sztárvendégek - Hetedszer ünnepeltük az Inspiráló Nőket
Az alaszkai Seward-félszigeten található Seward-faluban 1997-ben a permafrosztból exhumált női holttestből származó tüdőminta az 1918-as világjárványért felelős influenzatörzs genomikus anyagát tartalmazta. 2012-ben a tudósok megerősítették, hogy egy Szibériában eltemetett nő 300 éves mumifikálódott maradványai a himlőt okozó vírus genetikai jegyeit tartalmazzák. Egy szibériai lépfenejárvány kitörését, amely 2016 júliusa és augusztusa között több tucat embert és több mint 2000 rénszarvast érintett, szintén összefüggésbe hozták a permafroszt mélyebb felolvadásával a kivételesen meleg nyarak során, ami lehetővé tette a Bacillus anthracis spóráinak felszínre kerülését régi temetkezési helyekről vagy állati tetemekből. "Nem szabad elfelejteni, hogy immunvédelmünk a mikrobiológiai környezettel szoros kapcsolatban fejlődött ki" - mondta Evengård, aki a CLINF Nordic Centre of Excellence csoport tagja, amely az éghajlatváltozásnak az emberek és állatok fertőző betegségeinek előfordulására gyakorolt hatását vizsgálja az északi régiókban. "Ha a permafrosztban olyan vírus rejtőzik, amellyel évezredek óta nem kerültünk kapcsolatba, akkor lehet, hogy az immunvédelmünk nem elégséges" - mondta. "Helyes, ha tiszteletben tartjuk a helyzetet, és proaktívak vagyunk, nem csak reaktívak. A félelem elleni küzdelem módja pedig a tudás".