Magyar kutatók tettek meglepő felfedezést a vírusmutációk működésével kapcsolatban

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet.

Genetikai sokféleség

Mint kiderült, a vírusfertőzések során az immunrendszer több védelmi vonalon reagál. A veleszületett, gyors válasz után beindul az úgynevezett adaptív immunválasz, amely célzottan ismeri fel és pusztítja el a fertőzött sejteket. Ebben kulcsszerepet játszanak a HLA-I (humán leukocita antigén I) molekulák – olyan sejtfelszíni fehérjék, amelyek “bemutatják” a sejt belsejében található vírusfehérje-darabkákat (peptideket) az immunrendszer T-sejtjeinek. A T-sejtek ezek alapján döntenek arról, hogy a sejt fertőzött-e, és ha igen, elpusztítják azt.

Hangsúlyozták, hogy a HLA-rendszer rendkívül változatos: több ezer különböző HLA-I típus ismert az emberi populációban, amelyek mind más-más fehérjerészleteket képesek megkötni. Ez a genetikai sokféleség határozza meg, hogy egy adott ember immunrendszere milyen részeit “látja” a vírusnak, és részben azt is, hogy a betegség milyen súlyos lefolyású lesz. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a SARS-CoV-2 egyes mutációi éppen azt szolgálják, hogy elkerüljék ezt az immunológiai felismerést – vagyis “láthatatlanná” tegyék a vírust bizonyos HLA-változatok számára.

Kémiailag módosíták a vírus örökítőanyagát

A Manczinger Máté és Balogh Gergő vezetésével a Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány azonban éppen az ellenkező hatásról számol be. A SARS-CoV-2 mutációinak jelentős részét nem a véletlen, hanem az emberi immunrendszer egyik saját, a védekezésben fontos szerepet játszó fehérjecsaládja, az APOBEC3-enzimek hozták létre. Ezek az enzimek kémiailag módosítják a vírus örökítőanyagát: a citozin nevű építőelemet uracillá cserélik, így a vírus fehérjéi is megváltoznak. A fehérjeváltozások az esetek 99 százalékában növelték a vírusfehérjék HLA-I általi felismerhetőségét. Olyan fehérjerészletek jönnek létre, amelyeket az immunrendszer könnyebben észlel – vagyis a gyorsan kialakuló immunválasz segíti a későbbi, specifikus válasz hatékonyabb működését.

Fotó: Pexels

Lapozz, a cikk azonnal folytatódik!