A kutatók kiderítették, mi történik, ha az AstraZenecát a Pfizerrel keverik
A vegyes adagolás alkalmazása
Az Oxfordi Egyetem által végzett Com-COV kutatásból az is kiderült, hogy a vakcinák beadásának sorrendje is számít. Az AstraZeneca után beadott Pfizer erősebb antitestválaszt és T-sejt-választ váltott ki, mint a Pfizer után beadott AstraZeneca. Ugyanakkor mindkét verzió erősebb antitestválaszt váltott ki, mint a magas hatékonyságú, standard két dózisú AstraZeneca-oltás.
A legmagasabb antitestválaszt a két dózisban beadott Pfizer-vakcina váltotta ki, a legmagasabb T-sejt-választ pedig az AstraZenecát követő Pfizer-kombináció. A T-sejtek fontos szerepet játszanak az antitesttermelésben és annak fenntartásában.
"Ezek az eredmények felbecsülhetetlen értékű útmutatást jelentenek a vegyes adagolás alkalmazásához, azonban az itt vizsgált négyhetes intervallum rövidebb, mint a 8-12 hetes ütemezés, amelyet az AstraZeneca adagolásánál a leggyakrabban alkalmaznak" – magyarázta Snape. Mint hozzáfűzte: "a hosszabb intervallum köztudottan jobb immunválaszt eredményez, és a 12 hetes intervallumra vonatkozó eredmények rövidesen rendelkezésre állnak".
A Com-COV-tanulmány célja az volt, hogy felmérje a két dózisban adott, különböző vakcinák alkalmazásának megvalósíthatóságát. A kutatást a Lancet folyóirat online kiadásában publikálták.
(MTI)
Fotó: 123rf
A virológus szerint két-három év múlva fog végleg lecsengeni a koronavírus-járvány, akkorra az emberek többségének szervezete is megnyugtató módon adaptálódik majd a vírushoz. Attól kezdve senkinek sem kell évente beoltatnia magát, ha nem akarja - véli a szakember.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
