Veszélyes járvány ütötte fel a fejét a szomszédunkban: Magyarország sincs biztonságban?
Egy alattomos kór és következményei
A juhhimlő - a Magyarországon számottevő károkat okozó száj- és körömfájáshoz hasonlóan - elsősorban nem közegészségügyi, hanem gazdasági természetű kihívást jelent. A kórokozó az emberre nézve szerencsére ártalmatlan, viszont a juhokat és a kecskéket súlyos veszély fenyegeti: ha ezek az állatok elkapják a fertőzést, az esetek egy jelentős részében nem élik túl a betegséget.
A kór a különféle himlőkre jellemző vörös, idővel váladékozó hólyaggá fejlődő kiütéseket eredményez. Zömmel Délkelet-Európa, Afrika és Ázsia régióra korlátozódik.
Lappangási ideje hozzávetőleg 4-8 nap, és az egyértelmű bőrelváltozások mellett lázas állapot, szervezeti zavarok, szemhéjduzzanat, illetve nyálkás-gennyes orrváladék is jelentkezhet.
A kiütések elsősorban az orron, a füleken, illetőleg a gyapjúval nem borított testfelületen szembetűnőek, tapintással viszont nem vagy csak nehezen érzékelhetőek.
A kiütések az idő előrehaladtával hólyagosodni kezdenek, plakkokká alakulhatnak. Ezek egyébként nagyobb mennyiségben tartalmazzák a vírust, és visszahúzódva nekrózist is eredményezhetnek. A varasodás alatti hám regenerálódása több hétig is elhúzódik, és végül heg marad utána. Ha súlyosabb esetről van szó, akkor az imént említett elváltozások akár a tüdőben is megjelenhetnek.
A betegség rendkívül ragályos, amiből sajnos már egyenesen következik, hogy - az említett száj- és körömfájáshoz hasonlóan - itt is az érintett állomány felszámolása jelentheti a megoldást.
Egyes teóriák szerint a kórokozó a levegőben, a kiütésekkel való közvetlen érintkezés útján vagy rovarcsípéssel terjed. Azon állatoknál, melyek egyszer már túlestek a betegségen, immunitás alakul ki, de szerencsére különböző vakcinák is elérhetők.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
