Hogyan hat az időjárás szervezetünkre?

Bizonyos időjárási helyzetekben megváltozik a légnyomás, a levegő hőmérséklete és a levegő páratartalma, melyek hatással vannak az ember szervezetére.

Hőmérsékleti körülmények
A hideg és a kánikula, illetve e kettő váltakozása igénybe veszi az emberi szervezet hőszabályozását. A szervezet hőszabályozásának leghatékonyabb eszközei: az izomzat reszketése (hétköznapi nevén: libabőr), a bőr változó vérellátása és az izzadás.

A meleg és a hideg időjárás hatása a szervezetre
A hőszabályozás legfőképpen a bőr ereinek mozgásától függ. Meleg környezetben a bőr meleg érzékelői szinte égnek, melynek hatására az erek tágulni kezdenek, fokozódik a vérkeringés. Ennek következtében a szív több munkát végez, ezáltal több oxigénre lesz szüksége.

Hideg idő esetén a bőr hideg érzékelő receptorai kezdenek el működni, s a bőr vérerei összehúzódnak. A szervezet hozzákezd a belső hőtermeléshez, melynek eredményeként az izmok remegni kezdenek. Ezzel egy időben a szimpatikus idegrendszer stimulálására stresszhormonok termelődnek, összehúzódnak a véredények, szaporábbá válik a szívverés, a vérnyomás és a központi vérmennyiség megemelkedik. A szív nagyobb munkát végez, ezért oxigénszükséglete magasabb lesz.

Vérnyomás, szív- és érrendszer
Az előbb leírt folyamatokból látszik, hogy a hőmérséklet változása jelentősen megviseli a szervezetet. A téli hideg időjárás az embert leginkább megterhelő tényező: a vérnyomás megemelkedik, a vér hamarabb kezd el alvadni, s növekszik a vérzsírtartalom, ami a szív- és érrendszeri betegségek legfőbb okozója. Az e betegségben szenvedők és az idősebbek számára jelent tehát kockázatot a hideg időjárás. Ugyancsak a hideg az oka a véredények összehúzódásának, ami fejfájást, migrént okozhat.

Meleg hőmérséklet esetén a vérnyomás leesik, a szív szaporábban ver, hisz testünknek több izzadtságot kell termelnie. A verejtékmirigyek teljesítőképessége egy idő után azonban kimerül, aminek következtében víz vonódik el a véredényekből, majd a vérplazmából.

A hőség hatására az ember rengeteg vizet veszít, a bőr, a szövetek és az erek kiszáradhatnak, s ez a vér besűrűsödéséhez vezethet, ami pedig a vérnyomás csökkenését okozza. Ez azt jelenti, hogy a szívbe nem jut el a minimálisan szükséges oxigénmennyiség, ami még egy egészséges egyén szervezetére nézve is megterhelő. Dehidratáció során a szervezet sóhiánnyal küzd, aminek következménye, hogy a szervezet szövetei nem tartják meg a vizet.

A hőszabályozás túlterhelése gutaütéshez vezethet, ami rendkívül veszélyes, mert ilyenkor testünk hőszabályzó mechanizmusa teljesen kikapcsol, nem ad le hőt a környezetbe.

Fájdalom
A teljesen egészséges embereknél ritka, hogy az időjárás hatására fájdalomérzet keletkezzen a mozgásszervekben, viszont kellemetlenség érheti az idősebbeket és azokat, akiknek életük során már károsodtak csontjaik. Szintén nem kíméli az időjárás az idült ízületi gyulladásban vagy az izomfájdalmakban szenvedőket sem: nekik a hideg, nedves idő nagyon rosszat tesz. Az inak, az izmok, a csontok, valamint az ízületek különböző sűrűségüknél fogva különbözőképpen nyúlhatnak meg vagy húzódhatnak össze, s ez okozza a fájdalmat.