Egy rejtélyes betegség, ami közel 89 millió nőt érint a világon - Mindent az endometriózisról

Sajnos hazánkban is sok nőt érint az endometriózis, ami sokszor nagyban megnehezíti az ebben szenvedők életét. Azonban - bizonyos módszerekkel - egy jól kezelhető betegségről van szó. Mi tehát az endometriózis, hogyan alakul ki, mik a lehetséges gyógymódok? Ezekről tudhatunk meg többet Dr. Vereczkey Attila szülész-nőgyógyásztól. (x)

Mi tudunk napjainkban az endometriózisról?

Az endometriózis egyike a legrejtélyesebb betegségnek, és még megbecsülni se tudjuk, hogy Magyarországon hány nő szenved tőle. Az Endometriosis Association szerint 89 millió nőt érint ez a betegség, ezért a megfelelő odafigyelés és tájékoztatás kiemelkedő fontosságú. A probléma nagyságát mutatja, hogy világviszonylatban a nőgyógyászati műtétek leggyakoribb indikációjaként ez a megbetegedés szerepel, nem véletlenül nevezik tehát korunk „nőgyógyászati pestisének”, és sajnos azt is tudni kell róla, hogy olyan krónikus betegség, mint például a cukorbetegség, magas vérnyomás, allergia, epilepszia, azaz a páciensnek meg kell tanulnia ezzel a betegséggel hosszú távon együttélni. Összességében elmondhatjuk, hogy aki endometriózis betegségben szenved, annak volt, van és lesz is endometriózisa.

Milyen tünetek utalhatnak endometriózisra?

A betegség tünetei közé tartozik, hogy komoly fájdalommal jár a menstruációt megelőző, illetve a menstruáció alatti néhány nap, ami jóval erősebb, mint a „szokásos” menstruációs görcs. Emellett sok esetben a szexuális együttlétet is fájdalom kíséri, de a tünetek között fáradékonyság, menstruáció során fájdalmas bélmozgások, deréktáji fájdalmak, hasmenés vagy székrekedés, illetve esetenként egyéb tünetek, sőt akár teljes tünetmentesség is előfordulhat. A tünetek sokszínűsége mellett a diagnosztikát nehezíti, hogy egyértelműen csak laparoszkópiával, vagyis hastükrözéssel járó szövettani mintavétellel lehet igazolni a betegség jelenlétét.

Hasonlít-e az endometriózis bármilyen másik betegséghez?

Az endometriózis a rákos megbetegedéshez sok tekintetben hasonlít, például terjedésében, a környező szövetekre gyakorolt roncsoló hatásában, valamint abban, hogy az orvostudomány még nem képes teljes egészében megszűntetni a megbetegedést. Az endometriózis káros hatása nemcsak a szövetek roncsolásában van, hanem abban is, hogy olyan kémiai anyagokat, gyulladásos mediátorokat és egyéb mérgező, káros vegyületeket termel, amelyek a reprodukciós funkciókat jelentősen rontják. Tudományosan igazolt tény például, hogy a hasüregben lévő endometriózis csökkenti a petesejtek számát, minőségét, rontja az IVF kezelések során az embriók minőségét és beágyazódási esélyét, csökkenti a spermiumok mozgását az anyaméhben és a petevezetőkben is. Tehát a káros hatása összetett, és független az elhelyezkedésétől, csökkenti a gyermekvállalás esélyeit.

Milyen típusait ismerjük ennek a betegségnek?

Az endometriózisnak több típusa van, létezik a felszínes, azaz peritonális típus, a petefészekciszta, más néven endometrióma, a méh izomzat endometriózisa, azaz adenomyosis, valamint mélyen infiltráló típus is. A peritonális, vagyis felszíni típust kicsi, 1 és 3 mm közötti endometriózisok alkotják, ezeknek a makroszkópos képe lehet fehér, vagy piros, vörösesbarnás, kék, hólyagos felrakódás a hashártya és egyéb szervek felszínén.

Az endometrióma az ovárium ciszták egyik típusa, a petetefészek csokoládécisztája. Ezek a ciszták többnyire 3-4 cm átmérőjűek, és akár 15 cm-re is megnőhetnek. Ez a jóindulatú daganat többnyire összenő a medence falával, és más medencében elhelyezkedő szervekkel. Mivel az ovárium szöveteiben növekszik, így annak működését roncsolja, ezáltal veszélyeztetve a petefészek funkcióját.

A mélyen infiltráló endometriózisról akkor beszélünk, ha az endometriózisos csomó olyan speciális helyeken helyezkedik el, mint például a hasüreg legmélyebb pontja, az ún. Douglas-üreg, vagy a belek, húgyhólyag, húgyvezetékek, erek, idegek. De megdöbbentő módon speciális helyeken, például a májban, rekeszizomban, szemben, agyban és tüdőben is találkozhatunk ezzel a típussal. Nyilvánvalóan ezen esetek megoldása a legmagasabban képzett speciális tudást és több szakember együttműködését igénylik.

Az endometriózis kialakulásában milyen okok szerepelnek?

Kialakulásának okai még nem bizonyítottak egyértelműen, azonban számos teória létezik. A szakemberek egy része szerint a menstruáció során a menstruációs szövettörmelék a petevezetőkön keresztül a hasüregbe jut vissza, ott megtapad a hashártyán, és növekedésnek indul, míg mások genetikai okoknak tulajdonítják az endometriózis kialakulását. Az újabb elméletek szerint a nők embrionális korából származó szövetmaradványok felelősek az endometriózis kialakulásáért, azonban egyértelműen még egyik elméletet sem sikerült igazolni.