Halhatatlanok között Bécsben

Mozart, Beethoven és Schubert, Bruno Kreisky és Helmut Zilk, Alfred Adler, a Thonet-család, Falco és Udo Jürgens. Csak néhány név a sok száz művészből, politikusból, tudósból, iparosból, tábornokból és más híres osztrák közéleti személyiségből, akiknek sírjához nemcsak a gyászolók járnak ki rendszeresen. A bécsi Zentralfriedhof Európa egyik legnagyobb és legszebben rendben tartott temetője, jegyzett turistacélpont.

Mozart nyomában

Bécs városa gazdag a jeles polgároknak állított emlékművekben, amik közül sok kedvelt fotópont is. Magasan kiemelkedik Mozartnak a Burggartenben álló szobra, amit ritkán lehet úgy fényképezni, hogy ne álljon előtte egy csoport, szerelmespár vagy egy szelfiző turista.

A hálás utókor nem feledkezett meg nagyjairól, de nem mindig bánt velük méltó módon. Mozart holttestét a Stephansdomban szentelték ugyan be, de csak egy harmadosztályú sorsír jutott neki a St. Marx-temetőben. Még ez is kiváltság volt, mert II. József takarékossági rendeletének megfelelően jóformán mindenkit tömegsírba temettek. A harmadosztály azt jelentette, hogy három koporsót helyeztek egymásra, majd a sírhelyet hét év múlva újra kiadták. Mozart nyughelye a feledés homályába merült, jelképes síremlékét 1900-ban állították fel a temetőben.

Bár sok bécsi híresség és közméltóság sírját máshol kell keresnünk, a legtöbbjüknek a Zentralfriedhof, azaz a központi temető a végső nyughelye. Több síremléket, köztük Beethovenét és Schubertét is, utólag helyeztek át ide. A két zeneszerző sírja a már lezárt währingi kis biedermeier temetőből, a ma Schubertparknak nevezett Währinger Ortsfriedhofból került a Zentralfriedhofba.

Mozartnak itt is állítottak emlékművet, éppen a zeneszerzők díszparcellájának közepén, balján Beethovennel, jobb oldalán pedig Schuberttel.

Fotó: wien.gv.at