A csók eredete a csócsáló etetés! Tudtad?

Ami mindenki számára ismert

"A csók a legrövidebb távolság két ember között" - állította Henny Youngman amerikai komikus. A kialakulása évezredekkel ezelőtt kezdődött, amikor az emberi faj, ellentétben az állatokkal, új módszert eszelt ki a közösülésre, férfi és nő egymás felé fordult, mellkasuk, arcuk összeért.
A csók lehet gyengéd, édes, izgalmas, vágyakozó és mindemellett egészséges is! A csók a szavaknál erőteljesebb, káprázatos gesztusa a szerelemnek. A lezárt szemhéjak alatt megáll az idő, eláll a lélegzet, míg a két szív egyszerre, hevesen dobog.

A csók mindenki számára az izgalom kiapadhatatlan forrása, akárhány évesen, akárhol is éljen, bármilyen korban. Először mindent elsöprő hévvel forr össze benne két ember, akik vágynak egymásra. A száj ér össze ekkor, mely a "tűz lobogásának" első próbája. Keveredik a lélegzet, vegyülnek az illatok, ízek: kiderül, összeillik-e a két fél. A válasz azonnali. A két partner egyetértése esetén meglepő film pereghet le a csukódó szempillák mögötti homályban.
A csók mindig kezdeményez valamit. Ez az első lépés, ez az előzetes gyengédség utat enged a képzelgésnek, reményt kelt, titkokat fejt meg. A csók – amíg az érvényben lévő morál keretei között marad – az egyetlen, a nyilvánosság által elfogadott nyíltan szexuális magatartásfajta.

Vaughn Bryant szerint a csók népszerűsége érzéki voltában rejlik. Az ajkak, a száj, testünk egyik legérzékenyebb erogén zónája, telis-tele idegvégződésekkel. A csók érzéki öröm, testi gyönyör. Csókolózás közben endorfinok, örömhormonok árasztják el testünket, amitől akár a hetedik mennyországban is érezhetjük magunkat. Ráadásul a nyál bizonyos összetevői nagy valószínűséggel szintén komoly szerepet játszanak a csábításban.
Bryant állítása szerint ez a két nemet összekötő rejtélyes szexuális alkímia vezet el minket a csók eredetéhez. A tudós szerint a csók arra szolgál, hogy a másikról íze alapján információt szerezzünk.
 

Csóktörténelem

A csók evolúciós eredetét a csócsáló etetésben kell keresnünk. Nem csak a madarakra, közelebbi rokonainkra is jellemző a szájon át történő etetési mód, mind a szülők részéről, mind az udvarlási rituálék keretében (étel ajándékozása formájában). A szájon át történő etetés a csimpánzok és a gorillák anyai viselkedésében is fontos szerepet tölt be, a csimpánzok esetében azonban gyakorta megfigyelhető etetés nélküli, szimbolikus formában is, üdvözlő, barátságot kifejező gesztusként. Ugyancsak elterjedt ez az etetési mód számos vadászó-gyűjtögető társadalomban, de egészen kis gyerekek is használják gesztus formájában, nem csak szüleik, testvéreik iránt érzett kötődésük kifejezésére is. Nem nehéz elképzelni, hogy az udvarlási rituálék keretében való étel ajándékozás - mikor az egyik fél ételt hoz szájában majd nyelvével átdugja azt a megajándékozott szájába - szimbolikus formája miként lesz a párkapcsolatok szerves része egy olyan faj esetében, melynek szexualitása úgy alakult, hogy pusztán az élvezetért is szeretkezik.

Az első csók

Az első csók mindenki számára meghatározó élmény. Sokaknál Petike, vagy Katika okozta ezt a mélyreható élményt az óvoda legsűrűbb bokrában, mikor már érett nagycsoportosként bátran lehetett puszilkózni.
Az első csók minden párkapcsolat kezdetén félszeg, alig érzékelhető, mégis ettől lesz olyan izgalmas. Nem is magában a cselekvésben rejlik a misztikum, hanem abban a várakozásélményben, amit az első csók utáni vágy tud nyújtani. Az érzéki, érzelemmel gazdagon töltött első csókot a nők dobozba zárják, hogy utána mutogathassák unokáiknak, a férfiak leginkább a többi hím elismerő vállveregetéséért adják oda feltétel nélkül ajkaikat.

Az első csókra vonatkozó utalás az írott forrásokban egyébként Kr. e. 1500 környékéről való, és a védikus szanszkrit nyelven íródott szövegekben található. Ez egészen pontosan az orr összedörzsöléséről és érintkezéséről szól. A Kr. u. 6. századi Káma Szútra viszont már az általunk jól ismert csók három típusáról beszél, annak alapján, hogy milyen viszonzásra talál az aktus.

Folytatjuk!