Hitelt hagytak hátra a szüleid a haláluk után? Erre kell felkészülnöd
Fontos kérdés, hogy mi történik annak a hitelével, aki elhunyt, és átszállhat-e ez a gyerekeire.
Egyre többen vesznek fel hitelt Magyarországon
A hitelfelvétel Magyarországon az elmúlt években egyszerre lett gyakoribb és persze óvatosabb. A kettő elsőre ellentmondásnak tűnhet, valójában azonban jól mutatja, hogyan alakult át a magyar társadalom pénzügyi gondolkodása. A lakosság egyre nagyobb része kényszerül arra, hogy valamilyen formában hitelhez nyúljon, legyen szó lakásvásárlásról, felújításról, autóvételről vagy éppen váratlan kiadásokról.
Ugyanakkor a korábbi évtizedekhez képest sokkal tudatosabban mérlegelik a kockázatokat. A magas kamatkörnyezet, a bizonytalan gazdasági kilátások és a bankok szigorodó feltételei mind hozzájárultak ahhoz, hogy a hitel ma már nem egy könnyű döntés, hanem egy hosszú távú elköteleződés, amelyet a legtöbben alaposan átgondolnak.
A pénzintézeteknek nemcsak az számít, hogy az ügyfél jelenleg fizetőképes-e, hanem az is, hogy a futamidő végéig az marad-e. Ezért van az, hogy bizonyos életkor felett már nem engednek hosszú távú, például 20–25 éves futamidejű lakáshitelt felvenni. A gyakorlat bankonként eltér, de általában 70–75 éves kor körül húzzák meg azt a határt, amelynél idősebb életkorra már nem vállalnak kockázatot. Ez nem azt jelenti, hogy egy 60 éves ember ne kaphatna hitelt, csupán azt, hogy a futamidőt rövidebbre szabják, vagy plusz biztosítékokat kérnek. A bankok logikája egyszerű: minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a futamidő alatt egészségügyi vagy élethelyzeti változás miatt nem tudja majd teljesíteni a törlesztést.
Mi történik, ha a szüleink hitelt hagynak hátra a haláluk után? Nos, a galériánkban megmutatjuk!
Leadfotó: 123RF – Illusztráció
Oldalak
