Tudtad? Apácaként halt meg az első magyar királyné

Miután államalapító királyunk, Szent István elhunyt, felesége, Gizella magyarországi helyzete tarthatatlanná vált. A korábbi bajor hercegnő végül elhagyta hazánkat, és lemondott a királyi pompáról: élete utolsó húsz évét a világtól elvonultan töltötte.

Bajor hercegnőből magyar királyné

Gizella magyar királyné, Civakodó Henrik bajor és karintiai herceg lánya - aki, mint ismeretes, egyúttal II. Henrik német-római császár húga is volt - 984 körül látta meg a napvilágot. Ebben az időben apja, a már említett Civakodó Henrik épp Géza magyar fejedelemmel háborúzott. A magyar törzsszövetség feje a quedlinburgi gyűlésen békét ajánlott, és 995-ben feleségül kérte Gizellát fia, a későbbi Szent István király számára - írja a Rubicon cikke, melyet a 24.hu szemlézett. A házasság révén kialakult rokoni kapcsolatnak rendkívül fontos szerepe volt abban, hogy Magyarország helyzete megszilárdult Európában. Gizella magyar királyné személyesen is felmérhetetlenül nagy szerepet vállalt az új vallás, a kereszténység terjesztésében, közösség- és kultúraépítő munkásságát fémjelzi, hogy egyebek mellett az óbudai és a veszprémvölgyi egyházak társalapítójaként őrizzük a nevét.

Gizella királyné állítólag udvarhölgyeivel együtt hímezte a máig fennmaradt egyetlen egykorú koronázási jelvényt, a palástot, melyen az egyetlen kortárs ábrázolás látható a néhai Szent István királyról. Gizellának és az első magyar királynak két gyermeke született: Ottó végül nem érte meg a felnőttkort, a varég testőrök vezetőjének kinevezett Imre pedig rendkívül fiatalon, egy vadászbalesetben veszítette életét 1031-ben.

Amikor aztán Szent István is elhalálozott, Gizella királyné magyarországi helyzete drasztikus mértékben változott meg.

Lapozz tovább, cikkünk folytatódik!