Régi vitában hoztak döntést a most azonosított, 1,5 millió éves emberi maradványok
Magas kamaszfiú lehetett
Alon Baras, a Bar Ilan Egyetem Azrieli Orvostudományi Karának anatómiai és evolúciós kutatója szerint ez a csontdarab eldönti a régi vitát az afrikai kirajzásról, mert egyértelműen bizonyítja, hogy több vándorlási hullám volt. „Ezek az emberelődök a csigolyáik mérete és alakja közötti különbség alapján különböztek a Georgiában feltártaktól” – mondta a tudós az Izraelben eddig felfedezett legősibb emberi csontokról.
Ella Bin professzor, a gerincfejlődés szakértője szerint egy korához képest magas termetű, 12-16 éves fiú maradványát találták meg. „Ha ez a fiatal elérte volna a felnőttkort, több mint 180 centiméter magasra nőtt volna. Mérete hasonló az ebből az időből származó afrikai nagy előemberéhez, és különbözik a Georgiában lelt alacsony előemberektől” – hangsúlyozta a lapnak.
„Mindezek alapján úgy tűnik, hogy legalább két ősi embert azonosítottunk Afrikán kívül az alsó pleisztocénként ismert időszakban. A bevándorlás minden hulláma más-más embert hozott magával – mind megjelenésükben, mind kőszerszámaik készítési technikájában, mind pedig abban az ökológiai résben, amelyet maguknak élőhelynek kiválasztottak” – foglalta össze a kutatás tanulságait a hírportálnak Alon Baras.
Terhesen mumifikáltak egy ókori egyiptomi nőt, magzata évezredeken keresztül konzerválódott. Kutatók csak most jöttek rá, miért volt lehetséges ez.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
