Lélek allergia: Te tudod, hogy ez mit jelent? Így kezelheted

Allergiás tüneteket produkálsz miközben – úgy tudod – semmire sem vagy érzékeny? Lehet, pszichés okai vannak a problémádnak.

Csak placebo?

Mindannyian ismerjük a történetet Pavlovról, a kutyáról és a reflexről. A tudományos vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az előzetes feltevésektől eltérően az idegrendszer az immunrendszerrel is összefügg: idegek futnak a nyirokcsomókhoz, ahol az immunreakciókért felelős immunsejtek nagy számban vannak jelen. Az idegrendszer tehát kommunikál az immunrendszerrel. Már régebben megfigyelték, hogy a gondolatok befolyásolják az allergiás reakciókat, vagyis hogy a placebo-hatás ebben az esetben is működik: egy szénanáthás fiút hipnózis során megkérték, képzelje magát egy zöldellő rétre, ő pedig már ettől – az egyébként idilli – képtől súlyos fulladásos rohamot kapott. Mikor ezután viszont azt mondták neki, hörgtágítót lélegez be, végetért a roham, noha valójában még mindig ugyanazt a levegőt szívta be. Nem biztos azonban, hogy az immunrendszer minden esetben részt vesz ebben a reakcióban, hiszen a pszichés tényezők közvetlenül a problémás területekre – tehát a bőrre, a légutak izmaira vagy az orra – is hatással lehetnek. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a betegek általában hajlamosak az állapotukat sokkal tragikusabban felfogni, mint amilyen a helyzet valójában. A pesszimista gondolatok pedig nemcsak a hangulatot, hanem a betegséget is képesek negatív irányba változtatni. Akiknek allergiájuk például akcémás tüneteket produkál, sokkal többet vakaróznak, ha az eszükben jár, illetve ha olyan gondolataik vannak, hogy „ez a viszketés soha nem fog elmúlni” vagy hogy „egy kezelés nem használ, olyan súlyos az állapotom”. Ez a helyzet pedig egy valóságos önbeteljesítő jóslat: erőteljes vakarózásukkal valóban súlyosbítják tüneteiket. Lapozz a cikk folytatásáért!

Lapozz a cikk folytatásáért!

Fotó: 123RF.com