6 éve hagyott itt minket Popper Péter - Ezek voltak a pszichológus legjobb gondolatai

Tőle tudjuk, hogy a párkapcsolat olyan, akár egy négylábú asztal: ha valamelyik láb hiányzik, akkor nem működhet a szerelem. Ő tanította meg nekünk, hogy a jó élet feltétele, hogy minden napot maradékok nélkül éljünk végig. Neki volt az a hitvallása, hogy a hosszú sorban állás miatt ne bosszankodjunk, inkább fogjuk fel ajándékként a kapott időt.

Így emlékezünk

Popper Péter nemcsak mindenki pszichológusa volt, de mindenki tanára, iránymutatója is. 76 évesen hunyt el; ma 6 éve ennek. Azt a 6 gondolatot szedtük össze tőle, amit mi a legtanulságosabbnak tartunk - így emlékezünk rá. Olvassátok el és szívleljétek meg a sorokat!

A felelősségről

"Az embernek - ha érzi felelősségét - szabad áldást mondania, jót kívánnia. De átkoznia nem szabad. Egyrészt azért, mert semmilyen joga nincs ítélkezni embertársainak a cselekedetei, s még kevésbé a szándékai felett. Az utóbbiról szinte semmit sem tud. Pedig lehet, hogy erkölcsi szempontból a szándék fontosabb, mint a cselekvés."

A csalódásról

"Emberi viszonyainkat is úgy válogatjuk meg, hogy elősegítsék önbecsapásainkat. Elkerüljük azokat az embereket, akik igaz visszajelzéseket adnak rólunk, rosszindulattal vádoljuk őket. Kedveljük az illúzióinkat támogatókat, akik kiszolgálják a hamis látszatok fenntartásának igényét. A folyamat végén bekövetkezik keserű csalódás kapcsolatainkban."

A döntésekről

"Az élet kikényszeríti, hogy az ember játszmákat játsszon. A kérdés csak az, hogy amit az élet kikényszerít, abba mindig bele kell-e egyezni? Az élet a háborúkat is kikényszeríti. Az élet a népek és a vallások közötti ellentétet is kikényszeríti. Most még sorolhatnám, hogy mi mindent kényszerít ki az élet: negatív indulatokat, gonosz cselekedeteket. Mindenre igent kell mondani? Attól, hogy a világ gonosz és züllött, nekünk is gonosznak és züllöttnek kell-e lennünk? Vagy inkább vállalni kell az ellenállás kockázatát, ami néha az ember egzisztenciájába, sőt az életébe kerülhet? Tudom, hogy ezt senkitől sem lehet megkövetelni, legfeljebb az ember követelheti meg önmagától. De azért nem kell a gyávaságot dicsőséggé emelni!"

Fotó: betegsegnyelv.hu