Így öltözz az állásinterjún

Életünk során előbb-utóbb mindannyian elérkezünk az álláskeresés időszakáig - többségünk több alkalommal is kipróbálhatja magát ezeken a nem éppen tét nélküli „versenyeken”.

A sajtónak, a különböző tan- és illemkönyveknek köszönhetően nem kell teljesen önállóan fejest ugranunk a mélyvízbe, ha jól válogatjuk meg az információforrásokat, igen hasznos tanácsokra lelhetünk. Megtanulhatjuk, milyen a megnyerő önéletrajz, mit áruljunk el magunkról egy interjú során, és mit hallgassunk inkább el.

Gyakorolhatjuk a határozott, de mégsem durva kézfogást, leküzdhetjük a kisebb beszédhibákat, egyszóval elsajátíthatjuk, hogyan tegyünk minél jobb benyomást a potenciális munkaadókra. Van azonban egy témakör, amelynek szakirodalmával Dunát lehetne rekeszteni, a legtöbb nő mégis a haját tépve áll a szekrénye előtt. Mit vegyek fel?!

Tudjuk, hogy a ruha legyen csinos, visszafogott, de mégse tűnjünk benne szürke kisegérnek. Kerüljük a kihívó, mindent megmutató darabokat – hiszen modern nők vagyunk, akik a tudásukkal, képességeikkel akarnak érvényesülni. De maradjunk divatosak, a testalkatunkhoz illő ruhát válasszuk ki, mert még a végén azt gondolják, igénytelenek vagyunk, nem adunk önmagunkra. És ha meg is találjuk az ideálisnak látszó összeállítást, kiderül, hogy úgy feszengünk benne, mintha karót nyeltünk volna. Mert jajj, a szoknya bélése folyton eltekeredik. A blúz ujja túl szűk, alig tudom behajlítani a karom. Ebben a cipőben pedig úgy érzem, mintha kicsi, de nagyon kemény kalapácsokkal ütögetnék a lábujjaim. A harisnyáról meg úgyis leszalad egy szem.

Hogy mit lehet tenni? Legyünk türelmesek, a sokadik állásinterjúra már lesz egy-két „tuti” összeállítás a ruhatárunkban. És persze mindig legyen nálunk tartalékharisnya. De ami ennél is fontosabb, próbáljuk elhinni, nem a ruha teszi az embert, inkább koncentráljunk arra, ami tényleg számít, a képességeinkre.
 

Szemerédi Orsolya