A relaxáció megkönnyítheti életét

Ha mostanában sokszor érzi magát kimerültnek, ha estére könnyen elfárad, ha rosszul alszik, ha fáradtan ébred, ha feszültséggel telnek a napjai, ha mostanában többször megbetegszik, akkor itt az ideje, hogy megismerkedjen a relaxációval.

A relaxáció

A relaxációs módszerek arra irányulnak, hogy megszüntessék a szorongás testi és lelki tüneteit. Szó szerint ellazulást jelent, s a legtöbb relaxációs módszer elsősorban az izmok ellazítására koncentrál. A szorongás egyik vezető tünete ugyanis az izomfeszülés, amit sokszor csak akkor veszünk észre, amikor ellazulunk. Ez az izomfeszülés okozhat akár izomlázat is, de fáradékonyságot, fejfájást, derékfájásokat is.

A relaxáció egyik lényeges hatóeleme, hogy amit elképzelünk, azt a testünk meg is valósíthatja. Ez természetesen nem megy mindenkinek elsőre egyformán, de relaxálni mindenki megtanulhat. A képzelet erejét mutatja, amikor mások ásításának látványától magunk is ásítani kezdünk. Relaxációban a kliens a terapeuta segítségével elsajátítja azt a képességet, hogy képzeleti képek, ill. magában kimondott szavak segítségével képes legyen az izmok ellazulását előidézni testében.

A relaxáció két legelterjedtebb módszere a progresszív relaxáció, ill. az autogén tréning. A progresszív relaxáció során először megfeszítjük izmainkat, - a szemek körül, a homlokon, száj körül, vállak körül, karok, öklök, has, vállak, combok, vádli, lábak, lábujjak, és így tovább - hogy aztán amikor ellazítjuk őket, könnyebb legyen átélni az ellazulást.

Érdemes a fejnél (szem, szemöldök, száj stb.) kezdeni, és lefelé haladni - vagy pont fordítva, így biztosan nem marad ki egy terület sem.

A másik ismert módszer, az autogén tréning, melyben az izomellazulást a végtagok és a test elnehezülésének elképzelésével érjük el. Ezt szintén szakember segítségével sajátíthatjuk el.

Mi történik ilyenkor? Az izmok és idegek pihennek, regenerálódnak, a testi funkciók szabályossá válnak. A vérkeringés az erek simaizom szövetének ellazulása miatt szintén javul és a szívritmus egyenletessé, nyugodttá válik. Minthogy a relaxációt többnyire háton fekve végezzük, a szervek megszabadulnak a rájuk nehezedő nyomástól. Hosszútávon a relaxáció hatással van a vitalitásra és a szellemi stabilitást is jótékonyan befolyásolja. Fokozódik a tudatosság, és egész lényében felfrissül, feltöltődik az ember.

Fontos, hogy a relaxációt arra képzett, diplomával rendelkező szakember segítségével sajátítsuk el! Eleinte egyébként is sokat segít a külső vezető hangja, hiszen a figyelem könnyen elkalandozik, például az aktuális teendőkkel kezd el foglalkozni, vagy az emlékek között keresgél. Kis gyakorlás után azonban már nem okoz nehézséget a koncentrálás. A relaxáció végén aztán nagyon lassan átmozgatjuk a végtagokat, nyújtózunk egy nagyot, és fokozatosan újra teljesen éber állapotba kerülünk.

Relaxációs tevékenységek

Az előbb felsorolt alaptechnikákon kívül persze számos egyéb módja is létezik a kikapcsolódásnak, melyeket relaxációs hatású tevékenységeknek nevezünk: A rendszeres mozgás feszültségoldó, miközben boldogsághormonok szabadulnak fel, így ezen a listán az első helyen szerepel. Segít kikapcsolódni a meditáció, a forró fürdő, egyéb közösségi tevékenységek - mint például egy társasjáték-est -, jótékony hatású a nyaralás, a naplóírás, az olvasás, a zenehallgatás, de egy masszázs után is a fellegekben érezhetjük magunkat. Az olyan kreatív tevékenységek, mint a varrás, festés, sütés, hímezés szintén kiválóan alkalmasak arra, hogy gondolatainkat kitereljék a szokásos medréből.

Ha nem szánunk elegendő időt arra, hogy időnként kiszálljunk a mókuskerékből, nem csak belefásulunk a dolgokba, hanem életkedvünket és jókedvünket is elveszíthetjük.

Orosz Adrienn