3 ma is működő vulkán Európában

Bolygónkon számos ma is működő vulkán található, amelyek közül több európai tűzhányó is felkerült arra a 16-os listára, amelyet a Nemzetközi Vulkanológiai és Geokémiai Szervezet állított össze az ENSZ felkérésére még a kilencvenes években. Következzenek most ezek.

Teide, Spanyolország
A Kanári-szigetek részét képező Tenerifén található a Teide, amely 3718 méteres csúcsával nem csak Spanyolország, hanem az egész Atlanti óceán legmagasabb pontja is. A La Orotava város fennhatósága alá tartozó hegy további rekorddal is büszkélkedhet: két hawaii vulkán után ugyanis ez a világ harmadik legmagasabb tűzhányója, amely Pico Viejo és Montaña Blanca nevű hegyszomszédaival egy központi vulkáni tömböt alkot.

Az aktív, de jelenleg szunnyadó vulkán utoljára 1909-ben tört ki, de 2003-ban megnövekedett szeizmikus aktivitást észleltek a kutatók. A vulkán a közel 19 ezer hektáros Teide Nemzeti Park részét képezi, amely 2007 óta a világörökség részét képezi. A Teidét elsőként Sir Edmund Scory mászta meg 1582-ben, manapság pedig kötélpályán közelíthetik meg a csúcsot az ide látogatók.

Etna, Olaszország
Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között fekszik az Etna, amely 3329 méteres magasságával Európa legmagasabb ma is működő vulkánja, jelenlegi kitörési periódusa több mint tíz évvel ezelőtt, 2001-ben kezdődött. Az 1200 négyzetkilométer területű tűzhányó több szempontból is nagyon érdekes: egyrészt mert bolygónk vulkánjai közül ennek a kitöréseit jegyezték le a legrészletesebben és a leghosszabb ideje, másrészt mert működésének körülményei a mai napig megosztják a tudósokat, amelyre különféle magyarázatokat dolgoztak ki.

Az Etna jelentős aktivitása ellenére turisztikai szempontból is igencsak látogatott és népszerű tűzhányónak számít, ugyanis a pusztítástól senkinek sem kell tartania. Az érdeklődők elég közelről és biztonságban nézhetik meg a vulkáni jelenségeket, amelyek közül főként a hosszú lávafolyamok és a magasra törő lávaszökőkutak jellemzőek. Arról nem is beszélve, hogy a helyiek közül több tízezren költöztek a hegy lejtőire, mivel a termékeny vulkáni talaj kiválóan alkalmas a bor- és gyümölcstermelésre.

Vezúv, Olaszország
A Nápolytól kilenc kilométerre fekvő Vezúv a világtörténelem egyik legismertebb vulkánja, amelynek 79-es kitörését az ókor egyik legsúlyosabb katasztrófájaként tartják számon, mely során nem csak Pompeji, hanem Herculaneum, Oplontis és Stabiae városa is elpusztult. Az áldozatok pontos száma nem ismert, a becslések szerint több ezren vesztették életüket. Az 1281 méter magas hegy legutóbb 1944-ben tört ki, de napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel a közelében több mint három millióan élnek.

Az elmúlt évszázadok során igazi vulkánturizmus alakult ki a Vezúvnál, amelyet például Johann Wolfgang Goethe is megmászott háromszor az élete során. A turistákat a 19. század végén siklóvasút vitte fel a vulkán tetejére, amelynek ötlete Oblieght Ernő magyar mérnöktől származik. Az 1880-ban átadott siklóvasút az 1944-es kitörés során teljesen megsemmisült, az új siklóvasút építését pedig 1991-ben állították le. A 20. század során emellett fogaskerekű vasút és drótkötélpálya szállította a látogatókat, előbbit 1955-ben, utóbbit pedig 1984-ben zárták be. Jelenleg buszok szállítják a kráterhez a turistákat, akiknek jegyet kell váltaniuk, ezért cserébe viszont vulkanológus idegenvezető kíséri el őket a kasszától azon a 860 méteres szakaszon, amely a kasszától a kráter pereméig vezet.