Velence, a lagúnák királynője
A számtalan faoszlopra épített Velence különleges város. Elsősorban történelmi jellegének köszönhetően évente több millió turista látogatja meg. Velence a középkorban jelentős kereskedelmi csomópontnak számított, így a város már évszázadokkal korábban is közkedvelt úti cél volt. A legtöbben a karnevál és a filmfesztivál miatt látogatnak el ide. Húsvét és október között a város - akár egy nyüzsgő méhkas - szűk, kanyargó utcáit megtöltik a turisták.
Velence történelme
Velence elsősorban fontos tengeri kikötő volt, de építészetében és kulturális örökségét tekintve is a világ egyik leggazdagabb városa,mely több kis szigetre épült. Attila hunjai elöl menekülő rómaiak alapították az 5.században, majd a 9. századra a dózse által vezetett önálló állammá fejlődött.
Az első telepesek halászatból, sólepárlásból éltek és földet műveltek. A szárazföldről hordott földdel, kővel elkezdték feltölteni a területet, s a szigetek közti szorosok egyre keskenyebbekké, csatornákká kezdtek szűkülni. A város magja a Rialto szigeten alakult ki, a lakosság osztályokra tagozódott, s gazdag kereskedelmi központtá vált. A 15. századig Velence a legerősebb európai tengeri állam volt, kereskedett Kelettel és Nyugattal, s közben fejlesztette saját iparát,melyek közül a textilipar, a csipkekészítés, az üveggyártás,a hajóépítés voltak a legsikeresebbek. Azonban a 16. században a lakosságot tizedelő pestisjárvány és a török hódítások következtében Velence hanyatlásnak indult, végül 1866-ban csatlakozott az Olasz Királysághoz, s ma már a művészek és a turisták egyik legkeresettebb úticélja.
Különleges helyzet
Velencét eredetileg néhány centiméterrel a dagály vízszintje fölé, a lagúna iszapjába süllyesztett facölöpökre építették. Az iszapot szállító folyókat elterelték, s a tenger felöli védelmet a 14. század óta rendszeresen megerősítik. A város legnagyobb problémáját az okozza, hogy a tengerszint egyre emelkedik,így Velence folyamatosan süllyed, amire máig nem találtak megoldást.További gondot jelent a leromlott állapotú épületek helyrehozása, s a évente ide özönlő turista-tömeg sem tesz jót a vásosnak..
Látnivalók
Velence szigeteit több mint 400 híd köti össze, de így is mindegyik sziget külön közösséget alkot. A városon keresztülhúzódó Canal Grande S alakot leírva köti össze a pályaudvart és a Szent Márk teret, amely a világ egyik legszebb tere, melynek egész területét márványlapok borítják, s galambok népesítik be.
A teret a Szent Márk-székesegyház, amit a 11–15. sz.között építettek és itt őrzik Szent Márk földi maradványait is, az Óra-torony (15. századi csillagászati óra), a Prokurátor-palota (a köztársaság legmagasabb rangú hivatalnokainak egykori rezidenciája) és a Campanile (10. századi harangtorony) veszi körül. A Canale Grande-t vízibusszal (vaporetto) érdemes bejárni, partjai mentén több mint 100 palota sorakozik, s az egyik legszebb a Doge-palota, amely a 9. század óta a dózsék rezidenciája, kormányzási és bírósági épület. A palotát a híres Sóhajok hídja köti össze az egykor börtönként működő épülettel, s nevét onnan kapta, hogy itt hangzott el a halálraítéltek utolsó sóhaja. A 16. században épült Rialto-híd a város legforgalmasabb pontja.
Közlekedés és a karnevál
Velencében autóval nem lehet közlekedni, helyette utazhatunk a híres fekete gondolával, vízibusszal, vagy taxival (motorcsónak), de gyalog is bejárható a város a sok hídnak köszönhetően.
Minden év első havában rendezik meg a világhírű velencei karnevált („carne vale”,melynek jelentése „ég veled hús”), amely a hagyományok szerint Vízkereszttől (január 6.) Húshagyó keddig tartott. A középkorban ez jelentette a húsvéti böjt előtti utolsó nagy mulatságot és lakomát. Az utcákat elözönlő emberek vidámak voltak, szebbnél szebb ruhákat és álarcokat vettek fel.
Oldalak
Hirdetés
