Ezeréves magyar sírra bukkantak Pest vármegyében
Honfoglalás kori sírt tártak fel Pest vármegyében – írja az MTI a Magyar Nemzeti Múzeum és a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) Szentendrén tartott sajtótájékoztatója alapján. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az eseményen elmondta, hogy az ősi nyughelyen egy tarsolylemezt is találtak.
Csomád határában leltek rá
A szakmai munkát irányító Rácz Tibor Ákos, az FMC régésze és Füredi Ágnes, a Nemzeti Régészeti Intézet munkatársa többek között arról beszéltek, hogy a Csomád határában található új lelőhelyet a Közösségi Régészeti Egyesület és az FMC közösségi régészeti programjának egyik helyi önkéntese fedezte fel. Mivel a korábban ismeretlen helyszín régészeti szempontból fokozottan veszélyeztetett, a mielőbbi leletmentő feltárás mellett döntöttek.
A célzott kutatás során egy honfoglalás kori, valamikor a 10. század derekán elhunyt férfi sírját sikerült megmenteni. Harazin-Szabó Krisztina, az NRI Régészeti Restaurálási Osztály vezetője elárulta, hogy a tarsolylemez csak vezérlelete a sírnak, mert számos más tárgy is volt benne, amelyek restaurálási munkálatai még folynak. A lemezről szólva elmondta, hogy egy ezüst- és egy bronzlemez van egybeszegecselve, és közötte nagyon szerencsésen megmaradt a bőrszíj maradványa is.
Virágos Gábor régész, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese, a tárlat egyik kurátora hangsúlyozta, hogy a honfoglalás kori tarsolylemezek és tarsolyveretek, illetve tarsolyok a magyarság szempontjából a második legfontosabb leletanyagnak számítanak a koronázási ékszerek után. A most megtalált lemez része lesz az eddig 40 darabból álló Tarsolylemezek című kiállításnak.
Az első Szentély idejében épített, mintegy 2800 éves rejtélyes csatornarendszer maradványait találták meg izraeli régészek Jeruzsálemben – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerdán.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
