Eddig ismeretlen, mára kihalt rovarfajra bukkantak a magyar kutatók egy 85 millió éves ajkai borostyánban
Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő krétakorból való borostyánban.
Egy apró borostyán "titkai"
A Biologia folyóiratban közzétett eredmények szerint a kutatók egy, Ajka mellett, az egykori szénbányászat idején előkerült pici borostyánt vizsgáltak.
Az ajkait nevezetű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő kréta időszak santoni emeletéből származik – ismertették a kutatásban részt vevő Magyar Természettudományi Múzeum, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai.
A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy mára kihalt csótánycsalád tagja – egy új fajról van szó, amelyet Alienopterix santonicusnak neveztek el.
Figyelembe véve rokon fajok fényes küllemét, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a borostyánban talált csótány is fémes színt viselhetett, talán valamilyen árnyalatú metálzöldet és hasonlóan a mai metálszínű rovarokhoz az ajkai csótány is az álcázáskor látta ennek hasznát.
Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás vezetője szerint a csillogó, fémes színű kültakaró zavaró lehet sok ragadozó számára, ugyanis általuk megtörnek az állat testének körvonalai.
Szabó Márton sokáig azt hitte, a zárvány valamiféle lepke is lehet. A borostyánban talált rovarnak hiányoznak a lábai és a feje nagy része, ami nehezítette az azonosítást. Az első szárnypár viszont jó állapotban maradt meg, és „furcsa” mozaikos díszítettséget visel, ami hasonló a lepkék szárnyát fedő pikkelyszerű elemekhez. A magyar kutatót Peter Vrsansky szlovák csótányszakértő világosította végül fel, hogy inkább csótányról lehet szó.
(HVG.hu/MTI)
A most felfedezett minták nagyjából kétszer olyan idősek, mint a korábbi rekordtartó - árulta el a Cambridge-i Egyetem egyik munkatársa.