Hullócsillagok a Halley-üstökös nyomában: jön az év egyik leggyönyörűbb égi jelensége - ha kellően éber vagy, te is elcsípheted

Akkor sem kell bánkódnod, ha lemaradnál a keddi látványosságról

A meteorrajok elnevezése mindig annak a csillagképnek a nevéből ered, ahonnan a meteorok kiindulni látszanak az égen. Ezt a pontot nevezzük radiánspontnak. Látszólag innen „sugárzanak szét” a hullócsillagok, mint ahogyan az esőcseppek is egy irányból látszanak érkezni felénk, amikor autózunk az esőben.

A radiánspont az Orion „vállánál”, a vörösen izzó Betelgeuze csillag közelében található. Az Orion csillagkép az égbolt egyik legjellegzetesebb alakzata, amelyet a téli hónapokban bárki könnyen felismerhet. Három fényes csillaga, az Orion öve, szabályos sorban feszül az égen, alattuk pedig halvány, fátyolos fényfoltként sejlik fel az Orion-köd, a csillagkeletkezés egyik legszebb és legjobban tanulmányozott régiója.

A maximális óránkénti meteor­szám, az úgynevezett ZHR (Zenithal Hourly Rate) értéke tipikusan 20 körül alakul, vagyis ideális, sötét ég alatt és teljesen derült idő esetén ennyi hullócsillagot láthatnánk óránként. Városi fények között ez persze kevesebb, 5–10 körüli lehet, de még így is látványos őszi égi műsorban lehet részünk.

A raj aktivitása meglepően hosszan tart: már október 2-től egészen november 7-ig megfigyelhetők rajtagok. Bár a tetőzés október 21-én éjjel várható, az Orionidák híresek arról, hogy lapos, elnyúlt maximumot produkálnak, vagyis a csúcs körüli napokban is hasonlóan sok meteort láthatunk. Így aki a 21-i éjszakáról lemarad, az előtte vagy utána néhány nappal is bátran próbálkozhat - olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán.

Leadfotó és fotók: 123rf