Európa ékszerdoboza: Tallinn

Észtország talán nincs a szokásos turisztikai látványosságok között, de teljesen jogtalanul, hiszen fővárosa, Tallinn az egyik leggyönyörűbb európai város. Idén pedig egyik kulturális fővárosa is egyben.

Tallinn történelmi belvárosa, szinte teljesen eredeti középkori formájában áll még ma is, és várja az oda látogatókat. A város gyökerei egészen a 13. századig, a vikingek megjelenéséig nyúlnak vissza. Az évszázadok alatt elszenvedett pusztítások ellenére, Tallinn a mai napig tökéletesen fennmaradt példája az észak-európai kereskedővárosoknak. Nem véletlen tehát, hogy az UNESCO felvette a világörökségek listájára, 1997-ben.

A középkori hangulatot a város korabeli házai, szűk utcácskák, figyelemreméltó kastélya, templomai és villái szolgáltatják. A rendkívüli főtéren, még egy középkort idéző fogadó is található, ahol korabeli ételekkel és italokkal várják vendégeiket.

A kereskedő városokra jellemzően Tallinn is ki volt téve különböző országok kultúráinak. Kultúrájában, és építészeti stílusában különlegesen keveredik az orosz, a német, és a skandináv ízlés.
A Hanza kereskedelmi útvonal városa a 15.-16. században élte fénykorát. Rendkívül jó állapotát részben annak köszönheti, hogy masszív erődítményei megvédték a falakkal körülvett várost, részben pedig a faházak hiányának –aminek köszönhetően a tűzvészek is kerülték.

Az alsóváros megőrizte 13.-14. századi jellegét, szűk utcáival, polgárházaival, valamint középületeivel. A középkori városházában, jelenleg a városi múzeum található. A körülötte található teret rendkívül jó állapotban fennmaradt emeletes polgárházak övezik.

A város falain belül több középkori templom maradt fenn, közöttük a felújított Szent Miklós-templom és Szent Olaf-templom, ez utóbbi tornya volt korának egyik legmagasabb épülete.
A város egykori nyolc kapujából, tizenegy tornyából, és huszonhat bástyájából, összesen huszonhat építmény maradt fenn, valamint az anno 2.35 kilométer hosszú, 15 méter magas várfalnak mindössze 80%-a maradt épségben.

A város központjától mindössze 2 kilométerre található a Kadriorg Palota, melyet I. Péter orosz cár építtetett családja nyári rezidenciájának. Nevét a palota melletti óriási parkhoz hasonlóan I. Péter feleségéről, I. Katalin cárnőről kapta. Az épület a római Niccolo Michetti tervei alapján épült, 1718-ban. Észtország legszebb barokk stílusú palotájában 1921-től múzeum, majd 1929-től államfői rezidencia volt. 1933–1934 között restaurálták. 1946–1991 között ismét szépművészeti múzeum, majd kilenc évig tartó renoválást követően 2000-ben a Külföldi Művészet Múzeumaként nyitották meg újra.
Bár a történelmi városrész megőrizte középkori báját, és szépségét, a város modernebb része dinamikusan fejlődik.