Csábító mélység és aura - A rudabányai bányató

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rudabánya elsősorban bányászati múltjának és az itt megtalált 12 millió éves emberszabású majom maradványainak köszönheti hírnevét. Most azonban inkább hazánk legkülönlegesebb és egyben legfélelmetesebb tavát, a rudabányai bányatavat mutatjuk be.

Keletkezése
A tó 1985 után, a volt vasércbánya helyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett. Eleinte egy-egy különálló tavacska képződött, majd ezek a vízszint emelkedésével egyesültek. Így érte el a tó mai, nagyjából állandósult kiterjedését; a körülbelül 300 méteres hosszát és átlagosan 80 méteres szélességét. Legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert, ezzel hazánk legmélyebb állóvizeként tartják számon.

Panorámája és élővilága
Nem csak ominózus mérete, hanem hazánkban egyedülálló tájképe is látogatásra ösztönöz minket; a tavat hívogató, mediterrán hangulatot idéző meredek sziklafalak és omlások határolják. Ezek a külszíni bányaművelés után maradtak vissza, felületüket fokozatosan borította el a növényzet.

A sovány talajon ugyan főként csak akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni, ám a vastagabb földrétegeken tölgyesek is gyökeret eresztettek. A tó kezdettől fogva otthona halaknak és más élőlényeknek is, ám hideg, tápanyagokban viszonylag szegény vizét leginkább csak a kisebb halfajták kedvelik. Bár már nagyobb ragadozóhalat - több kilós csukát - is fogtak itt, általában nem ez a jellemző.

A kristálytiszta, kékeszöld víztükör a szürkében, barnában, sárgában és vörösben tündöklő sziklákkal, valamint a zöld növényzettel festői képet mutat, és minden idelátogatót csobbanásra ösztönöz. A tó azonban magántulajdonban van, így nem minősül horgásztónak, és a benne való fürdés is szigorúan tilos! A hideg, hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák ugyanis halálos veszélyt jelentenének a fürdőzőkre.

A tó megtekintése is csak úgy lehetséges, ha előre jelezzük látogatási szándékunkat a rudabányai múzeumban az alábbi elérhetőségen: 3733 Rudabánya, Petőfi u. 24., telefon: 48/ 353-151. Csakis a múzeum rendelkezik ugyanis a tulajdonostól kapott olyan állandó engedéllyel, amely lehetővé teszi a tó és a volt külszíni vasércbánya megtekintését. A tóhoz vezető magánútra az engedély segítségével autóval is behajthatunk, a parkolásra pedig közvetlenül a parton van lehetőségünk.

Nem meglepő, hogy hazánk e legszebb fekvésű tája filmforgatások kedvelt helyszíne lett. A kamerabeállításoktól és az időjárástól függően megidézhet akár egy gyönyörű trópusi tengerpartot vagy egy elhagyatott, lakatlan szigetet is.

Amit még látnunk kell
Ha már ellátogatunk ebbe a mindössze nagyjából 3000 lelket számláló kisvárosba, érdemes megtekinteni a többi nevezetességet is: a hazánk egyik jelentős egyházi emlékét képező református templomot, illetve betérhetünk a (már az engedély kapcsán említett) világhírű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumba is, melynek kiállítási tárgyai Magyarország érc-és ásványbányászatának múltbeli rejtelmeibe avatnak be minket.