Földrengés rázta meg Magyarországot - fontos teendőd van, ha te is érezted

Kedden 20 óra 56 perckor újabb földrengés volt Magyarországon - közölte nemrég a közölte a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma.
Kedden este újabb földmozgást észleltek hazánkban
Kedden 20 óra 56 perckor 2,5-es magnitúdójú földrengést észleltek Magyarországon, Győr térségében, 6 kilométeres mélységben – tájékoztatta a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma az MTI-t.
A közleményben külön kitértek arra is, hogy a lakosság az epicentrum közelében érezhette a földrengést, az obszervatóriumba Győrből két bejelentés érkezett.
A tájékoztatóban azt kérték, aki érezte a földrengést, töltse ki az obszervatórium kérdőívét.
Májusban egyébként nem volt olyan földrengés a Kárpát-medencében, amelyet a lakosság is érzett. Az obszervatórium tájékoztatása szerint az előző hónapban 28 földmozgást és 127 antropogén szeizmikus eseményt regisztráltak a régióban.
A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása. A földrengések általában a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból – a földrengés hipocentrumából – gömbhéjszerűen terjednek minden irányba. A hipocentrum felszínre vonatkozó merőleges vetülete az epicentrum.
A feszültség több okból halmozódhat fel. Ebből következik, hogy a földrengések a Föld különböző részein keletkeznek. A legnagyobb feszültségek a kőzetlemezek találkozásánál keletkeznek, és a földrengések jelentős része ezen a területen alakul ki. (Ha megnézzük a képet, nagyon jól kirajzolódnak rajta a lemezhatárok.)
Ezeket a földrengéseket nevezzük interplate (lemezek közti) földrengéseknek. Megfigyeltek földrengéseket a lemezszegélyektől távol a kőzetlemezek belsejében is, ezeket intraplate (lemezen belüli) földrengéseknek nevezzük, ennek kialakulási okai még nem teljesen tisztázottak. Ezeket a földrengéseket, melyeket a lemezek mozgása okoz, tektonikus rengéseknek nevezzük (például vulkánkitörés hatására, amikor a földrengést a felfelé törekvő magma okozza). Az ember is okozhat földrengéseket a föld alatti kísérleti atomrobbantásokkal. Ezt a hatást használták fel arra, hogy az atomrobbantásokat figyelemmel tudják kísérni, de mivel ezek mesterségesen keltett földrengések, nem szokták a földrengések közé sorolni őket. Ezt a körülményt a földrengéseket vizsgáló tudományágak is figyelembe veszik, az általános földrengéstan (szeizmológia) csak a természetes, az alkalmazott földrengéstan (szeizmika) csak a mesterséges rengések tanulmányozásával foglalkozik - írja a magyar nyelvű Wikipédia.
Lapozz, még nincs vége!





























