123 éves az Eiffel-torony

A franciák büszkesége május 15-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, bár már március 31-én kész volt.

Az Eiffel-torony nemcsak Franciaország, de a technikai forradalom jelképe is. Bár valamiért az ottaniak kevésbé gondolják így, hiszen sokan ,,Öreg Lány”-nak csúfolják, pedig 2007-ben majdnem bekerült a Világ 7 csodájába. Többször le akarták bontani, és felrobbantani. Kétszer is eladta egy szélhámos, 1925-ben Victor Lustig, ócskavasként. A második világháborúban a németek fegyvereket akartak belőle készíteni.

Története:
1886-ban tervpályázatot írtak ki az 1889-es párizsi Világkiállításra. A kiállítás célja az ipari fejlődés bemutatása volt, a kiírása szerint a pályaművek tegyenek ajánlatot egy 1000 láb (körülbelül 300 méter) magas vastorony építésére. A pályázati kiírás feltehetően már számolt Eiffel tornyának tervével, hiszen az ő ötletei akkor legendásak voltak. Százan pályáztak, a munkák közül végül is Eiffelét választották ki, s azt a feltételt szabták, hogy a tornyot alig két év alatt kell felépítenie.

Az Eiffel-torony négyzetes, 1,6 hektár alapterületű. Ma az antennával együtt magassága 320,75 méter, 8600 tonnás, és körülbelül 2,5 millió szegecs tartja össze. Tizenkétezer darabból illesztették össze, pontos műszaki rajzok alapján készült részletekből. Kora legmagasabb tornyát 250 szakember hihetetlen sebességgel készítette el.

Eiffel már számos vasúti hidat épített, irodáját szívesen keresték fel műszakilag nehezen megoldható problémákkal. Az Eiffel-torony esetében is a mérnök erényei - az előzetes gondos tervezés és a hihetetlenül precíz munka - tették lehetővé a gyors építést. 1964-ben Eiffel művét műemlékké nyilvánították. Napjainkban évente három millióan keresik fel, s az egymást követő generációk mindegyikét elkápráztatja.