Winston Churchillnek volt egy különös fürdőszobai szokása: a miniszterei sem tudtak napirendre térni felette

Kevesen tudják, hogy a történelem egyik legismertebb brit államférfija nemcsak rendkívüli szónoki képességeiről és vezetői kvalitásairól volt híres, hanem számos meghökkentő magánéleti szokásáról is. Volt azonban egy furcsa rutinja, amely még a legközvetlenebb munkatársait és minisztereit is rendszeresen zavarba hozta.
A vezető, aki mindig a saját szabályai szerint élt
Winston Churchill neve szinte egyet jelent a második világháború idején tanúsított brit kitartással és elszántsággal. A politikus kétszer is betöltötte az Egyesült Királyság miniszterelnöki tisztségét, és mai napig a történelem egyik legmeghatározóbb államférfijaként tartják őt számon. Beszédei millióknak adtak reményt a háború legsötétebb időszakában, miközben politikai döntései jelentős hatást gyakoroltak Európa jövőjére. Churchill ugyanakkor korántsem volt hétköznapi ember. Szenvedélyesen szeretett festeni, rajongott a szivarokért, rendszeresen fogyasztott alkoholt, és híres volt arról is, hogy saját napi időbeosztását soha nem volt hajlandó mások elvárásaihoz igazítani.
Munkatársai hamar megtanulták, hogy főnökük különc személyiségéhez alkalmazkodniuk kell, mert ő maga szinte semmilyen hagyományos szabályt nem tekintett kötelezőnek. Késő estig dolgozott, napközben gyakran ledőlt pihenni, majd újult erővel folytatta a munkát, akár az éjszaka közepén is. Közvetlen környezete szerint különös szokásai ugyan időnként megdöbbentették az embereket, mégis annyira természetesnek vették ezeket, hogy végül szinte a személyiségének részévé váltak. Egyetlen furcsa rutinja azonban még azok számára is szokatlan maradt, akik nap mint nap mellette dolgoztak, és akik már azt hitték, semmi sem lepheti meg őket.


























