Az akaraterő diadala: 25 évvel ezelőtt egy sérülést szenvedett 18 éves lány az olimpia hősévé vált
Az olimpiák történetének egyik legemlékezetesebb pillanatává vált az 1996-os atlantai játékok női torna csapatversenye, mikor a 18 éves Kerri Strug a legendás Magnificent Seven utolsó versenyzőjeként komoly sérülése ellenére, gyakorlatilag fél lábbal megszerezte az amerikaiaknak első csapat-aranyérmét.
Magyar edző segítette olimpiai aranyhoz az amerikai tornászt
25 évvel ezelőtt került sor arra a drámai csapatversenyre, melynek végén az amerikai női tornaválogatott történelme első olimpiai bajnoki címét szerezte meg. A 18 éves Kerri Strug hőssé vált, azóta is az olimpiai eszme szimbolikus bajnokaként, de nagy árat fizetett legendás mentéséért.
De hogyan jutott idáig a 1977-es születésű Strug? Kerri háromévesen kezdett tornázni, mikor nővérét látva eldöntötte, hogy ő is ezt a sportágat akarja űzni. Tehetsége hamar megmutatkozott, és amikor elkezdte komolyabban venni a sportot, edzőt is váltott. Így került be a Károlyi Béla-féle houstoni csapatba.
Károlyi Béla és felesége, Márta nagy nevek voltak akkoriban a tornavilágban. Szaktudásukat és hozzáértésüket mi sem tükrözhetné jobban, mint hogy sportolóikat 9 olimpiai és 15 világbajnoki címhez vezették el. Eleinte Romániában tevékenykedtek, majd egy összetűzés után Amerikába tették át a székhelyüket, ahol megalapították az úgynevezett Károlyi Ranch-et, ami az amerikai tornaválogatott felkészülési helye volt. Itt fonódik össze Kerri és Károlyiék története, ugyanis az edzőváltást követően jött az igazán kemény munka, amit Béla és felesége, Márta szigorúan felügyeltek.
Az 1992-es barcelonai olimpiához közeledve Kerri látta, hogy a kemény munka kifizetődik, hiszen a legfiatalabb sportolóként képviselhette hazáját. Ám a hőn áhított aranyérem nem lett meg, a csapat harmadik helyen végzett, Károlyi pedig bejelentette távozását, így a következő évek Kerri számára is tele voltak bizonytalansággal. Három év alatt három különböző edzőnél fordult meg, de egyik sem tudta úgy inspirálni, mint Károlyi. A sok nehézség után hazatért szülővárosába, és nevelőedzőjével folytatta a munkát. Két sérülés is érte ezekben az években, de mindezek ellenére egy évvel Atlanta előtt elhatározta, hogy megvalósítja az álmát, és bajnok lesz.
Lapozz a cikk folytatásért!
Oldalak
