A nyomorból a csillagokig: Honthy Hanna, a legnagyobb magyar primadonna élete

128 éve született a valaha élt legnagyobb hazai operettprimadonna.

Nem jósoltak neki túl fényes jövőt

Nefelejts utca 8. – itt született 128 évvel ezelőtt, 1893. február 21-én Hügel Hajnalka, aki Honthy Hanna művésznéven Magyarország valaha élt legnagyobb operettprimadonnája lett. Persze ezt akkor még, a hetedik kerületi bérház földszinti, szoba-konyhás lakásában senki nem sejtette a négy elemit elvégzett kislányról. Bár nem volt született balerinaalkat, sőt túlkorosnak is számított, 10 éves korában mégis felvételt nyert az Opera balettiskolájába. Az Újságmúzeum portréja alapján pár év után mestere megmondta neki, bár kiváló kartáncos vált belőle, ennél többre sosem fogja vinni, nem lesz belőle szólótáncos. Hamarosan egy jóvágású negyvenes úriember, bizonyos Zalai földbirtokos és gyártulajdonos pártfogásába vette, és némi ellenszolgáltatás fejében kiemelte a szegénysorból és kifizette a színi tanulmányait. Itt hamar kitűnt különleges tehetségével, ez azonban csak a kiinduló pont volt pályájához: hatalmas szorgalommal, minden lehetséges eszközzel küzdött egész életén át azért, hogy képességeihez mért szerephez jusson a magyar színjátszásban.

Cikkünk folytatódik, lapozz!

A háttérből a reflektorfénybe

A színiiskola elvégzése után szerződtette a Népopera, ahol a Tengerész Kató című operettben szerepelt, mint Hajnal Hajnalka. Az átütő siker elmaradt, többek között ezért választott másik művésznevet inkább. Honthy Hannaként sokkal inkább primadonnának tekintették: először Pozsonyban, majd Debrecenben lépett fel, és olyan népszerűségre tett szert, hogy 1916-tól a főváros különböző színpadjain kapott szerződést.

A konkurencia

1922-ben került sor a kikerülhetetlen találkozásra, végre összemérte tudását a kor két ünnepelt színésznője, Honthy Hanna és a nála tizennégy évvel idősebb Fedák Sári. Kálmán Imre A bajadér című operettjében játszottak együtt, és Honthy „legyőzte” vetélytársát, az ország első számú primadonnájává lépett elő. Neve ettől kezdve vált igazán ismertté Budapesten. Később prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de elsősorban mindig az operett és a daljáték műfajának volt vezető énekese, évtizedeken át ünnepelték mint primadonnát. Igazi sztár volt a színpadokon, otthon és külföldön egyaránt hatalmas sikert aratott képességeivel és egyedi hangfekvésével. Honthy Hanna még a vészterhes időkben sem szólalt meg közéleti kérdésekben. Tekintélyét és népszerűségét jól mutatta, hogy azon kevesek közé tartozott, akik a második világháborút követően is állva tudtak maradni. A második világháború után Gáspár Margit szerződtette a Fővárosi Operettszínházhoz a már jóval ötvenen túli primadonnát. A Csárdáskirálynőt az ő kedvéért dolgozták át, neki kreálva a korához illő „grande dame” szerepkört. A darabbal Moszkvában is nagy sikert aratott, Hruscsovtól egy Moszkvicsot kapott érte ajándékba.

Még nincs vége, lapozz!

Kizárólag a színpadnak élt

Honthy világéletében csak a színháznak élt; ezt pedig a magánélete is megsínylette. Három férjet, egy befolyásos miniszteri titkárt, egy gazdag fogorvost és egy még gazdagabb autókereskedőt fogyasztott el. 1919-1922 között dr. Halmos Géza miniszteri tanácsos volt a férje, aki megalkotta számára a Honthy Hanna művésznevet. Második férjével, gyöngyösi Petheő Miklós Imre orvossal 1923-1939 között élt házasságban, tőle is elvált. 1940-ben ment feleségül Rácz Lászlóhoz, akit 1958-ban vitt el egy végzetes betegség. A színésznőnek ezután már tényleg csak a színház maradt. Öt évtizeden átívelő, páratlanul sikeres karrierje után is rendszeresen énekleckéket vett, 70 éves korában is táncórára járt. Maximalizmusát mutatta, hogy a legutolsó művházas vidéki haknira is olyan odaadással, pazar kosztümökkel és műsorral készült, mintha az élete múlna rajta. Talán ő volt az utolsó igazi operettprimadonna, még idős korában is, csaknem élete végéig. 1978. december 30-án, 85 éves korában érte a halál, de a nevét sosem felejtjük el.

Leadfotó: Fortepan / Szalay Zoltán