A Nemzet Színészének fogalma sem volt róla, hogy lehallgatják a telefonját: két szó miatt zárták börtönbe

"Zárkózott volt, és megkeseredett emberként élte az életét"
Gera - aki még 1939-ben kezdte színművészi pályafutását - 1966-ban szabadult, majd egy évvel később a Mikroszkóp Színpad alakuló társulatához szerződött, ahol egészen 1980-ig játszott. A nyolcvanas évek derekán a Radnóti Miklós Színházhoz került. Akkor nevezték ki a teátrum élére Bálint András színművészt, aki rögtön munkát ajánlott Gerának.
"Büszkén mondhatom, hogy talán több voltam egyszerű kollégánál Gera Zoltán szemében. Amikor 1985-ben kineveztek a Radnóti Miklós Színház élére, ő az elsők között volt, akit hívtam a társulathoz. Ismertem a munkásságát, tiszteltem mindazt, ami mögötte és benne volt. Boldogan jött és onnantól kezdve több darabban is együtt játszhattunk. Az is gyakran előfordult, hogy a próbák és az előadások után én vittem haza autóval. Olykor megnyílt, és én időnként megdöbbentem, hogy mennyire nincs jó véleménye az emberekről. Ő maga zárkózott volt, és azt is ki merem jelenteni, hogy megkeseredett emberként élte az életét. Egyszer együtt utaztunk Kairóba, egy filmfesztiválra. Mesélt és mesélt az életéről, de a börtön témát, hogy ő hónapokat töltött a rácsok mögött, valahogy mindig kerülte. Volt aki tudott erről a társulatban, de soha nem kérdeztünk rá és Gera Zoltán sem hozta szóba. Magában hordozta mindazt, amit átélt. S talán nehezen barátkozott meg azzal a ténnyel, hogy őt leginkább karakterszínészként tartották számon és kevés igazi főszerep jutott neki" - fogalmazott a most 82 éves művész.
Gera a 90-es évek hajnalától szabadfoglalkozású színészként dolgozott tovább - rendszeresen fellépett a Budapesti Kamaraszínház és a Vidám Színpad darabjaiban, és közben számos hazai és külhoni filmben szerepelt. A színházban Molnár Ferenc, Moliére, Ibsen, Steinbeck, Shakespeare, Tolsztoj és Schiller műveinek színpadi adaptációiban nyújtott emlékezetes alakításokat, miközben a Bakaruhában (1957), az Édes Anna (1958), a Két félidő a pokolban (1961), az Utazás a koponyám körül (1969), a Menekülés a győzelembe (1981), a Hatásvadászok (1982), a Szamárköhögés (1987) , a Retúr (1996) és A napfény íze (1999) c. filmekben is feltűnt. Gyakran szinkronizált: többször is megszólaltatta Lino Venturát, Walter Matthau-t és Trevor Howardot, de a Dallas című tévésorozat Jock Ewingjaként (Jim Davis) is emlékezeteset alkotott.



























