A tragikus sorsú magyar festőnő, akit a szerelem sodort a halálba

Végzetes lövés

A fiatal Mimi ugyan tele testi-lelki sebekkel, de élte tovább az életet Magyarországon, és beiratkozott a Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolába Budapesten, ahol ekkoriban még nagyon kevés nőnőnek adatott meg, hogy itt tanulhatott. Mimi 1912-ben azonban lediplomázott, és tervezgette a jövőjét. Ám aszerelem ismét közbeszólt. Pesti tartózkodása alatt megismerkedett egy zongoraművész növendékkel, akivel szó szerint halálosan egymásba szerettek. A fiú egy előkelő szatmári család gyermeke volt, ahol a szülők egyáltalán nem nézték jó szemmel a fiatalok bimbózó románcát. Olyannyira tiltakoztak a kapcsolat ellen, hogy rövidesen megtiltották a fiuknak, hogy találkozzon a lánnyal, mondván, hogy így kevés ideje marad a zenére és a tanulmányaira. Mivel a galsai születésű zongoraművész nem tudott ellentmondani szüleinek, így közölte Máriával (ő így hívta a fiatal lányt), hogy nem lehetnek egymáséi. A szerelmesek útjai kettészakadtak, és miután a zenész befejezte a Budapesti Zeneakadémián, Berlinbe utazott, hogy folytassa tanulmányait.

Mimi azonban nem adta fel szerelmüket, és Budapestről Grazba, majd onnan Berlinbe utazott elsősorban tanulmányait folytatni, másrészt pedig megkeresni zongorista szerelmét. Az már a múlt homályába vész, hogy szándékosan találkoztak-e a német fővárosban, vagy véletlenül sodorta őket össze az élet, de annyi biztos, hogy a sorsdöntő volt a találkozás. Szenvedélyes szerelmük ismét lángra kapott. A korabeli lapok dokumentációja szerint 1914. január végén Mimi felkereste zongorista szerelmét a panziójában. ahol a fiatal művész épp a zongoránál ült amikor Mária belépett a szobába és azonnal rögtön lőtt. A pisztolydörrenést a panzió vendégei azonnal meghallottak és a hang irányába siettek. Ekkor már mindenki látta, amint Mimi végső kétségbeesésében a szájába vette a revolverét és elsütötte. A lány azonnal meghalt, a meglőtt zongorista azonban túlélte a tragédiát, és megmentették az életét. A sors furcsa fintora, hogy ez az öngyilkossági kísérlet és korábbi szerelmi merénylet pontosan ugyanazon a napon történt, nyolc év különbséggel. Az ifjú zenészből világhírű zongoraművész, karmester és zenepedagógus lett Grubits Mariskának azonban csak tragikusan rövid életének emlékei és szenvedélyesen búskomor festményei maradtak fenn.

Leadfotó: Borbás Edina, Fotók: 123rf