Vásárlási láz: hol a határ az öröm és a kényszer között?

Egy nehéz nap, egy rossz beszélgetés vagy egy üresnek tűnő este – és máris a kosaradba kerül valami, amire valójában nincs is szükséged.

Érzelmi költekezés

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor a vásárlás hirtelen megoldásnak tűnik mindenre. Egy új ruha, egy drágább kozmetikum vagy egy régóta kinézett kütyü pillanatok alatt képes feldobni a hangulatunkat. A szakértők azonban régóta figyelmeztetnek: a „vásárlásterápia” könnyen válhat szokássá, sőt akár kényszeres mintázattá is.

Kutatások szerint nagyjából minden huszadik ember életében megjelenhet a kényszeres vásárlás problémája. A háttérben gyakran a stressz, a szomorúság, az unalom vagy az önértékelési gondok állnak. A vásárlás ilyenkor nem a szükségletekről, hanem az érzelmek kezeléséről szól. De hogyan alakul ki ez a körforgás? Miért érezzük úgy, hogy egy új darab megvásárlása visszaadja az irányítást? És ami még fontosabb: hogyan lehet ebből a mintából kilépni?

Galériánkban lépésről lépésre mutatjuk be az érzelmi költekezés működését – és a kiutat is.

Az érzelmi vásárlás általában valamilyen negatív érzéssel indul. Feszültség a munkahelyen, csalódás egy kapcsolatban, vagy egyszerűen az a bizonyos „hiányérzet”. Ilyenkor az agy gyors megoldást keres. Egy vásárlási döntés – még ha apró is – kontrollérzetet ad. A döntés, hogy „ezt most megveszem”, rövid időre visszaadja az irányítás illúzióját. Az agy dopamint szabadít fel, ami valódi örömérzetet kelt. Nem csak képzelgünk: tényleg jobban érezzük magunkat. A gond az, hogy ez a hatás gyorsan elmúlik. A kezdeti lelkesedést gyakran bűntudat vagy megbánás követi. Megérkezik a bankszámla-értesítő, és vele együtt az újabb stressz. Ez pedig ismét kiválthatja a vásárlási késztetést. Így alakul ki az ördögi kör: rossz érzés – vásárlás – rövid öröm – megbánás – újabb rossz érzés.

Kattints a további képekért!

Lead: 123rf

Forrás: Jumpstart