Pszichológusok figyelmeztetnek: ha így kommunikálsz, azzal tönkreteheted a kapcsolataidat

Volt már olyan érzésed egy beszélgetés után, hogy tulajdonképpen végig a másik ember életéről volt szó? Erre a jelenségre már neve is van, és a szakértők szerint sokkal gyakoribb, mint gondolnánk.

Mindig róla

Egy jó beszélgetés után általában feltöltődve, megértve és közelebb érezzük magunkat a másik emberhez. Olyan, mintha egy láthatatlan labdát dobálnánk egymásnak: az egyik fél mesél, a másik figyel, reagál, kérdez, majd ő is megoszt valamit. Ettől válik természetessé és kiegyensúlyozottá egy párbeszéd. Csakhogy nem minden beszélgetés működik így. Biztosan találkoztál már olyan emberrel, aki szinte mágikus képességgel rendelkezik arra, hogy bármilyen témát néhány mondat alatt saját magára tereljen. Elmeséled, hogy nehéz napod volt? Neki sokkal rosszabb volt. Beszámolsz egy sikeredről? Rögtön jön az ő még nagyobb sikertörténete. Megemlítesz egy nyaralást? Máris előkerül az ő utazása, ami természetesen sokkal kalandosabb volt. Egy idő után azt veszed észre, hogy inkább csak hallgatóság vagy, mint beszélgetőpartner.

A pszichológusok ezt a jelenséget társalgási nárcizmusnak nevezik. Fontos azonban tudni, hogy ez nem ugyanaz, mint a nárcisztikus személyiségzavar. Sokszor nem rosszindulat, hanem megszokás, bizonytalanság vagy egyszerűen rossz kommunikációs minta áll a háttérben. Ettől függetlenül azonban hosszú távon komolyan megterhelheti a barátságokat, a családi kapcsolatokat és a párkapcsolatokat is.

A HuffPost szakértőket kérdezett arról, honnan lehet felismerni ezt a viselkedést, és miért csinálják egyesek szinte észrevétlenül. A válaszokból kiderült, hogy sokan anélkül követik el ezt a hibát, hogy egyáltalán tudnának róla.

Ha kíváncsi vagy, mely jelek utalhatnak társalgási nárcizmusra – vagy szeretnéd ellenőrizni, hogy te sem esel-e néha ebbe a csapdába –, lapozd fel a galériát!

1. Minden történetet magára fordít Ez a társalgási nárcizmus legismertebb jele. Bármit mesélsz, néhány mondaton belül a másik ember saját története kerül a középpontba. Előfordulhat, hogy nem rossz szándékból teszi, hanem így próbál kapcsolódni hozzád, de ha ez folyamatosan ismétlődik, a beszélgetőpartner könnyen úgy érezheti, hogy valójában senki sem figyel rá. A szakértők szerint az egészséges kommunikációban mindkét félnek jut tér arra, hogy elmondja a saját gondolatait.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF