Hazánkban is használják ezt a szúnyogirtó szert, pedig rettenetes betegséget okozhat

Kemenesi Gábor: még az időzítés sem megfelelő

A rezisztencia kialakulása szintúgy aggasztó gondot jelent. A nyugat-nílusi lázat terjesztő nagyvárosi szúnyogok 30-35 százaléka sajnos már ellenálló a szerrel szemben. Európában pedig dinamikusan növekszik az apró vérszívók által terjesztett betegségek száma, beleértve a bőrférgesség és a szívférgesség eseteit is, illetve azokat a trópusi betegségeket, melyekért elsősorban a tigrisszúnyog felelős.

Kemenesi szerint a jelenlegi gyérítési módszerek időzítése sem ideális. "Ezek a szúnyogok nagyon jól megvannak akkor is, ha este 8–9 óra között jön a ködölő autó. Ez csak arra jó, hogy a honos szúnyog még rezisztens is legyen a gyérítésre" - fejtette ki a virológus.

További hiányosság, hogy a kezelésekkel kapcsolatban sem előzetes, sem utólagos mérési adatokhoz nem lehet hozzáférni, pedig ezt az eljárásrendek és az uniós irányelvek egyaránt megkövetelik.

Miközben hazánk ragaszkodik a kémiai gyérítéshez, a nyugat-európai országok zöme már egyértelműen a biológiai módszerek felé fordul.

"Sőt, már Szerbiában is ez a helyzet, velük együtt dolgozunk, ott már régen megelőztek minket ebben. Németországban, Ausztriában, Spanyolországban csak akkor használnak kémiai gyérítést, ha, mondjuk, egy beutazással összefüggő, véletlenül behurcolt dengue-s eset környékén akarják a tigrisszúnyogokat irtani, de ez egy-két háztömbnyi terület ilyenkor, és azt szolgálja, hogy ne legyen helyi járvány" - fogalmazott Kemenesi Gábor.

Leadfotó: 123rf