Szeptember 11. emlékére
Néhány híressé vált fényképpel és a mögöttük rejlő történettel emlékezünk a tíz éve történt tragikus eseményekre.
Tíz éve van már annak, hogy Amerikát és az egész világot sokkolta a terrortámadás, aminek során többezer ember életét vesztette. Szeptember 11-én reggel egy terrorista csoport négy utasszállító gépet térített el, amelyből kettő a Világkereskedelmi Központ tornyaiba, egy a Pentagonba csapódott, a negyedik pedig (amelynek feltehetően a Fehérház volt a célpontja) lezuhant valahol Pennsylvania területén.
Amerikában a 10. évforduló alkalmából minden eddiginél nagyobb szabású megemlékezéseket tartanak. Mi néhány, a helyszínen készült és azóta ikonikussá vált fotót gyűjtöttünk össze, s a mögöttük rejlő történeteket, amelyeket a fotósok meséltek el.
A galéria első képét egy Spencer nevű fotós készítette, akit reggel felesége ugrasztott ki az ágyból azzal a hírrel, hogy egy gép a World Trade Center-be csapódott. A férfi persze azonnal a helyszínre sietett és amikor elérte a Brooklyn hidat, hozzáfogott, hogy dokumentálja az eseményeket. Mikor elkészítette az első fotót az égő toronyról, döbbenten vette észre, hogy valami mást is sikerült elkapnia: azt a pillanatot, amikor a másik gép is belecsapódott a tornyokba.
A második képen egy porral és hamuval borított nő, Macy látható. A képet egy szabadúszó fotós készítette, aki az első torony összeomlása után egy közeli irodaház előcsarnokába rohant be. A kísértetszerű nőalak ott bukkant elő szinte a semmiből, a fotós pedig lencsevégre kapta. Úgy érezte, hogy ez a kép és a nő arckifejezése tökéletesen kifejezi majd, mi is történt ott aznap. Macy és a fotós később találkoztak egymással, a túlélő azonban egyáltalán nem emlékezett a pillanatra, amikor a fotó elkészült. Elmondta, hogy szeptember 11. után elköltözött New York-ból, szakmát váltott és teljesen átrendezte az életét.
A harmadik képet egy Suzanne nevű fotóslány csinálta, aki a New York-i divathét alkalmából utazott a városba, és nem is álmodta volna, mibe csöppen majd bele. A helyszínre érve alighogy kiszállt a metróból, menekülőkkel találta magát szembe és rögtön elkezdte őket fényképezni. Hamarosan azonban a saját biztonsága érdekében neki is futnia kellett, és menedékre is lelt. Sokáig semmit nem tudott a képein megörökített emberek sorsáról, míg pár évvel később az előtérben futó hátizsákos férfi megkereste őt. Elmesélte neki, hogy mi történt vele az elmúlt években és hogy az akkor viselt hátizsákot, kitűzőt és karórát egy New York-i múzeumnak adományozta.
A negyedik fotó szeptember 11. egyik leghíresebb képévé vált. Három tűzoltót ábrázol, akik a támadások után épp egy amerikai zászlót húznak fel a helyszínen. A fotós nem gondolta volna, hogy pont ez a képe hozza majd meg számára a hírnevet, hiszen ez csak egy volt a több ezer közül, amelyet aznap készített. A kép azonban a hősiesség szimbólumaként vonult be a történelembe, amely többek között annak a több száz tűzoltónak is emléket állít, akik az életüket adták, miközben másokat próbáltak megmenteni.
Az ötödik és egyben utolsó kép egy jól időzített fotó, ami egy különösen érdekes pillanatot kap el: azt, amelyikben az akkori elnököt, George Bush-t tájékoztatják a történtekről. Bush egy floridai iskolában vett részt egy programon, mikor szinte minden újságírónak egyszerre kezdett el csöngeni a telefonja és a biztonságiak is mozgolódni kezdtek. Mikor a fotós észrevette, hogy az elnököt megközelíti az egyik embere, hogy valamit bizalmasan a tudtára adjon, nem habozott, hogy megörökítse a pillanatot. Mint később megtudta, a férfi a következőket súgta az elnök fülébe: „Sir, we are under attack.” (Uram, megtámadtak minket!)
Oldalak
Hirdetés
