Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy még egyszer utoljára beszélhessünk az elhunyt szeretteinkkel

A gyász és az azt követő értelemkeresés Az első széltelefont egy Itaru Sasaki nevű kerttervező telepítette, aki 2010-ben rákban elvesztette unokatestvérét. A kikapcsolt telefonfülke lett a személyes megküzdési mechanizmusa, mivel Sasaki úgy érezte, hogy a szélbe beszélve gondolatai elérhetik elhunyt unokatestvérét. Hónapokkal később azonban egy nemzeti tragédia arra kényszerítette Sasakit, hogy megnyissa a „széltelefonját” a nyilvánosság előtt. A katasztrofális 2011-es földrengés és cunami után, amely több mint 19 000 ember életét követelte a Tōhoku régióban, Sasaki meghívta az embereket, hogy használják széltelefonját a veszteségeik meggyászolására, mondják el utolsó szavaikat az elvesztett szeretteiknek, és találjanak lezárást. Azóta több mint 30 000 ember látogatta meg Sasaki széltelefonját, és már nem az övé az egyetlen. A My Wind Phone (A széltelefonom) térképe szerint hasonló fülkéket telepítettek szerte a világon, csak az Egyesült Államokban 265-öt, világszerte pedig további 111-et. Nyilvánvaló, hogy Sasaki széltelefonnal kapcsolatos ötlete a kultúrákon átívelve visszhangra talált az emberek körében- ez talán a gyász és az azt követő értelemkeresés egyetemességének bizonyítéka.