90 éves lett Szakonyi Károly: a Nemzet Művésze betekintést engedett a fényképalbumába

Október 26-án ünnepelte 90. születésnapját Szakonyi Károly író, dramaturg, akinek volt alkalma pályafutása során olyan színészlegendákkal dolgozni, mint például Kállai Ferenc vagy Sinkovits Imre. Az író most betekintést engedett az életébe egészen kiskorától kezdve fotóalbuma segítségével, és azt is elárulta, írógépen születnek-e még művei.

Szakonyi Károly 90 éves lett

1931. október 26-án látta meg a napvilágot a kis Németh Károly Budapesten, akiből később Szakonyi Károly néven vált a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg. Művésznevét anyai nagyanyja szülőfalujának neve (Szakony) után választotta előbb írói álnévként első novellája megjelenésekor, majd 1963-ban polgári névként is felvette a Szakonyi nevet.

Tanulmányait a Szív utcai elemi népiskolában kezdte, majd a VII. kerületi Madách Imre Gimnáziumban tanult. A hatodik osztály után kimaradt, felvételizett a Színművészeti Főiskolára, színész szakra, de nem vették fel. Ekkor a Repülőtiszti Főiskolára jelentkezett, azonban kérelmét elutasították, viszont behívták kétéves sorkatonai szolgálatra, Piliscsabára.

Segédmunkás lett a mezőgazdasági gépértékesítő vállalatnál, majd csomagoló, raktáros. Egy idő után anyagbeszerző, kocsikísérő; majd a vállalat vidéki, kecskeméti telepén telepvezető. 1954 tavaszán „racionalizálták”, a Belügyminisztériumhoz került polgári alkalmazottnak, aztán betanított munkásként dolgozott több helyen is. Éjszaka a gépek mellett Balzacot olvasott, s más a világirodalom és a magyar irodalom klasszikusait megjelentető olcsó könyvtári könyveket.

A dolgos hétköznapok mellett azonban időt szakított a művészetre is. Első novellája a Népszabadság 1958. december 14-i, vasárnapi számában jelent meg, ezután kezdődött szabadúszó korszaka. Az Egressy Klubban megismerte kortársait, barátait, Szabó Istvánt, Kiss Dénest, Csukás Istvánt, Kárpáti Kamilt. Sorra jelentek meg novellái az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban, a Pest Megyei Hírlapban, a rádióban, a Népszavában, az Új Írásban, a Kortársban. Első kötetét a Magvető Könyvkiadó jelentette meg 1961-ben.

Cikkünk folytatódik, lapozz!

Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán