Ápolónőből szadista náci fegyőrnő: Hermine Braunsteiner, aki nőket és gyerekeket bántalmazott

A német SS női fegyőr a ravensbrücki és majdaneki koncentrációs táborokban tevékenykedett, és az első náci háborús bűnös, akit kiadtak az Egyesült Államokból, hogy bíróság elé állítsanak az akkori Nyugat-Németországban. Braunsteinert a majdaneki koncentrációs tábor foglyai "taposó kancaként" neveztek különös kegyetlenkedései miatt.

Braunsteiner kegyetlensége nem ismert határokat

A The New York Times felfedte Hermine Braunsteiner hírhedt múltját. 1964-ben egy náci haláltábor őre volt, bár az ő világában sokkal inkább "királynő”.

Hermine Braunsteiner 1919. július 16 -án született Bécsben. Friedrich Braunsteiner, egy sörfőzde sofőrje és/vagy hentes volt. Szigorú római katolikus oktatásban részesült, és először ápolónő akart lenni, de nem volt lehetősége elvégezni a megfelelő képzést.

Ehelyett egy sörfőzdében, majd szobalányként dolgozott, mielőtt a berlini Heinkel repülőgépgyárban kötött ki, ahol a náci ideológiát töltötték belé. 1939-től jelentkezett a Ravensbrücki női koncentrációs táborba, hogy jobb fizetést kapjon.

1942 októberében áthelyezték Maidanekbe, és segédfelügyelővé léptették elő. Arról vált ismertté, hogy ostorozta a nőket, mert nem megfelelően varrtak a börtön varrodájában. "Taposó kancaként", illetve "majdaneki kancáként” emlegették, mert állítólag agyonverte vagy halálra taposta a nőket acélbetétes csizmájában. A hajuknál fogva gyerekeket dobott a teherautókra, amelyek a gázkamrákba tartottak. Fiatal női foglyokat akasztott fel és részt vett a gázkamrákba küldendő nők és gyermekek "kiválasztásában".

Lapozz tovább, a cikk folytatódik!