Ez a „pozitív” szülői kifejezés valójában rendkívül ártalmas a gyermeked számára

A „de” utáni rész veszélye
Amikor egy veszekedés során a gyermek kétségbeesetten kimondja: „nem is szeretsz!”, a szülő szíve összeszorul, és természetes reakció, hogy azonnal szeretnénk őt megnyugtatni. Ilyenkor sokan reflexből válaszolják: „Dehogyisnem, szeretlek, de ezt a viselkedést nem szeretem.” A szándék jó – hiszen az üzenet az lenne, hogy maga a gyerek értékes és szerethető, csak a viselkedésével van gond. Csakhogy a kisgyerekek logikája másként működik.
A „de” szó ebben a helyzetben törést okoz az üzenetben. Hiába hangzik el előtte, hogy „szeretlek”, a gyerek figyelme a folytatásra koncentrál: „ezt a viselkedést nem szeretem.” Mivel ő még nem képes különválasztani a tetteit a személyiségétől, ezt úgy fordítja le magában: „anya vagy apa csak akkor szeret, ha jól viselkedem.” Ez hosszú távon komoly belső bizonytalanságot alakíthat ki, és azt a hitet erősíti benne, hogy a szeretet kiérdemelhető, de nem feltétlenül jár automatikusan.
Ez a minta felnőttkorban is tovább élhet: sokan érzik úgy, hogy állandóan bizonyítaniuk kell a párkapcsolatukban, a barátságaikban vagy a munkájukban, mert félnek az elutasítástól. A gyerekkorban megtapasztalt feltételes szeretet tehát kihatással van az egész életükre. Épp ezért különösen fontos, hogy szülőként tudatosítsuk magunkban: nem elég azt mondani, hogy szeretjük a gyermekünket – azt is meg kell mutatnunk, hogy a szeretetünk nem szűnik meg akkor sem, ha épp hibázik vagy rosszul viselkedik.
Hogyan érdemes helyette reagálni? Lapozz, cikkünk befejezését a következő oldalon olvashatod!























