Ennyien élnek ugyanazzal a vezetéknévvel a világon, mint amit viselsz: Egy perc alatt megtudhatod
A családnevek Magyarországon a 13. század végén jelentek meg, először csak szórványosan, a nemesség körében. A jobbágyság körében a kételemű név csak a 16. század elején vált általánossá. A vezetéknevek szerepe kezdetben az egyező keresztnevű emberek megkülönböztetése volt, így gyakran a foglalkozással azonosították. Vajon a te vezetékneveddel hány ember él jelenleg az egész világon? Mutatjuk szám szerint!
Mi a vezetékneved?
A foglalkozás, amit az azonos keresztnevű emberekre ragasztottak, később már az egész családra használt jelzők lettek, így végül kialakultak a ma ismert vezetéknevek. Más kultúrkörökben a vezetéknevet az apa keresztnevéből képzett név (patriarchális tárasadalmakban legalábbis) helyettesítette, „Mihály fia Béla” formában.
A 13–14. században kialakuló magyar családnevek eredete:
- személynévből (pl.: Gábor, Péterfi)
- helynévből (pl.: Pécsi, Budai)
- foglalkozásnévből (pl.: Kovács, Takács)
- nemzetiséget jelentő szóból (pl.: Török, Magyar)
- tulajdonságot jelentő szóból (pl.: Nagy, Fehér, Sánta
Többségük személynévből, helynévből, foglalkozásnévből, nemzetiségnévből vagy tulajdonságból ered.
Ennek értelmében a leggyakoribb vezetéknevek Magyarországon a következők (csökkenő sorrendben):
- Nagy
- Kovács
- Tóth
- Szabó
- Horváth
- Varga
- Kiss
- Molnár
- Németh
- Farkas
- Balogh
- Papp
- Lakatos
- Takács
- Juhász
- Oláh
- Mészáros
- Simon
- Rácz
- Fekete
- Szilággyi
- Török
- Fehér
- Balázs
- Gál
Lapozz a cikk folytatásáért!
Lapozz a cikk folytatásáért!
Fotó: 123RF.com
Oldalak
