Mit jelképez a karácsonyfa?

A díszek
A fa feldíszítése a 16. században vált divatossá. Ekkor még diót, almát, fából és textilből készül díszeget aggattak az ágakra. A fa tetején eredetileg a csúcsdísz helyett egy csillag állt, mely Jézus szimbólumának is tekinthető, s a betlehemi csillagot jelképezte, mely elvezette a 3 királyt a jászolig. A csillagszórók is az égi tüneményre utalnak, s fényükkel beragyogják a fát, mint ahogy a csillag az égboltot, utat mutatva. Hasonló szerepkörben tűnik fel a színes izzósor is, mely a gyertyát váltotta fel. A fényt és melegséget hozó gyertyagyújtás azonban nem keresztény szokás.

Előzménye valószínűleg a rómaiak Szaturnália fesztiválján viaszba mártott kartonlapok meggyújtása lehet. Az üvegdíszek felváltották az aranyalmát, mely egyrészt utalt a bűnbeesés almájára, másrészt a tökéletesség, a teljesség és az összetartozást jelképe. A fára tekeredő díszek (girland, lánc, angyalhaj) a paradicsomi fára tekeredő kígyót eleveníti fel. Az aranydió a bőség jelképe. A szaloncukor a magyar kultúrkör sajátossága, hisz ősét a fondantcukrot a francia hagyománykörből a 14. században vettük át, ám egyedül nálunk jellemző, hogy fát díszítünk vele.