Van rá magyarázat: ezért „csiripelnek” vissza a madaraknak a macskák

A macskák titokzatos, kiszámíthatatlan teremtmények, többek között azért is, mert olykor nagyon furcsa hangokat képesek kiadni, sőt: előfordul, hogy a madarakkal „csiripelnek”.

Mit rejt a trillázó csevegés?

A macskák világa egyszerre csodálatra méltó és kiismerhetetlen. Ezek a kecses, játékos teremtmények elképesztő kombinációja a függetlenségnek, a kíváncsiságnak és a néha egészen kiszámíthatatlan viselkedésnek. Kissé bonyolult természetük abban is megmutatkozik, hogy minden kis szokásuk mögött egy ösztönös vagy finoman kifinomult érzelem rejlik – például a dorombolás, ami első hallásra pusztán egy gyönyörű hang, valójában biztonságérzetet, szeretetet és elégedettséget fejez ki.

A macskák tehát rendkívül sokszínű és szórakoztató hangrepertoárral rendelkeznek, ezek közül az egyik legkülönösebb és legizgalmasabb jelenség a „csiripelés”. Ez a viselkedés gyors fogkattogással és remegő állkapocsmozgással jár, amelyet gyakran rövid, halk vagy éppen magas hangú, trillázó csipogások kísérnek. A gazdik többsége leginkább akkor találkozik ezzel, amikor a cica az ablakban ülve madarakat, esetleg rágcsálókat figyel odakint, teljes átéléssel és feszült izgalommal – ilyenkor a macska szinte transzba kerül, tekintete rögzül, teste megfeszül, és elindul az a jellegzetes, kissé furcsa, mégis elbűvölő hangadás.

A „csiripelés” valójában gyors, ritmikus állkapocsmozgások sorozata, amely azt a benyomást kelti, mintha a macska fogai összekoccannának. Ez egy úgynevezett „némított” hang, vagyis a cica ilyenkor nem használja aktívan a hangszálait, a hang inkább az állkapocs és a száj izmainak feszüléséből ered. A jelenséget gyakran kísérik csipogó, csiripelő hangok is, amelyek a macskák kommunikációs repertoárjának fontos elemei. A szakértők szerint a csiripelés egyfajta „felhívó hang”, hasonló a nyávogáshoz vagy a csipogáshoz, amellyel a macskák izgalmat, vágyakozást vagy valamiféle igényt fejeznek ki – akár az ember, akár egy vágyott cél felé.

A macskák elképesztő rugalmasságról tesznek tanúbizonyságot a hangadásaik terén: a kutatások szerint akár 21 különböző hangformát is képesek használni. A „csiripelés” ezek közül az egyik legősibb és legösztönösebb, amely szorosan kapcsolódik a vadászösztönhöz és a zsákmány iránti erős vonzalomhoz. De vajon mi áll ennek a különleges jelenségnek a hátterében? Valójában mi mozgatja belül szeretett szőrgombócainkat, amikor „társalogni” kezdenek az ablakon keresztül a madarakkal? Nos, a válasz rendkívül érdekes és árnyalt, melynek köszönhetően még közelebb kerülhetünk négylábú kedvenceink megértéséhez; a részletekért olvass tovább a galériában!

A macskák leggyakrabban akkor kezdenek „csiripelni”, amikor zsákmányállatot pillantanak meg, például egy fán csivitelő madarat vagy egy gyors mozgású rágcsálót. Ez magyarázza, miért látjuk sokszor a lakásban tartott cicát az ablakpárkányon ülve, teljesen elmerülve a külvilág látványában, miközben izgatottan kattogtatja a fogait. Bár a pontos okot a tudomány még nem tudta egyértelműen megmagyarázni, több elmélet is létezik. Az egyik szerint a „csiripelés” az izgalom kifejeződése: a macska annyira felfokozott állapotba kerül a zsákmány láttán, hogy ez a furcsa hangadás tör elő belőle.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: Getty Images

Forrás: The Spruce Pets